Akkor most következik a tegnapi téma folytatása. Ha már meggyőztük magunkat, hogy el kell kezdeni mozogni, és ezt a fogyókúránk, életmódunk szerves részévé akarjuk tenni, akkor felmerülhet a kérdés, hogy melyik mozgásformát válasszuk. Nem titok, hogy ebben részrehajló vagyok, és a jógát fogom első helyen kiemelni, de ezt meg is fogom indokolni.
Tudjuk, hogy a testsúly és a mentális folyamatok között komoly összefüggés van. A jóga az egyetlen olyan mozgásforma, amelyben a tudatos légzés kiemelt szerepet kap. A jógairodalom szerint a légzés tudatosítása által sikerülhet a mentális folyamataink tudatosítása és szabályozása is, vagyis a jóga nem csak a fizikai testünk működését, hanem a személyiségünket is képes egyensúlyba hozni. Sőt, a jógairodalom szerint bizonyos légzőgyakorlatok önmagukban fokozzák az emésztést és égetik a zsírt.
Sok táplálkozási specialista szerint az anyagcsere és a testsúly alakulásában komoly szerepet játszanak a hormonok. Nos, a jó hír az, hogy a jóga a legtermészetesebb és ugyanakkor (szerintem) a leghatékonyabb módszer a belső elválasztású mirigyek működésének szabályozására.
Számos kutató szerint a testsúly alakulásában fontos szerepet játszanak a genetikai adottságok is. Erről korábban én is értekeztem, amikor az ájurvédikus testalkatokról beszéltünk. Nos, nem hiszem, hogy jogos lenne bárkit azzal elkeseríteni, hogy genetikailag hajlamos a túlsúlyra, ezért bármit is tesz, kövér lesz. Szerintem ez nem is igaz. Mások viszont azt állítják, hogy a napi szintű jóga-gyakorlással idővel még a genetikai információ is átírható. Hát ennek az állításnak a valóságtartalmát nem tudnám így kapásból tudományos eredményekkel alátámasztani, de azt mondom, bárcsak így lenne, egy azonban biztos, hogy a jóga a legjobbat hozza ki az emberből.
Végül, de nem utolsó sorban az is fontos tényező, amit már emlegettem, hogy a jógázók általában nagyon tudatossá szoktak válni arról, hogy mit és mikor esznek, és így természetesebben rá tudnak állni az egészéges táplálkozásra, ami tartós súly-kontrollt és egészséget eredményezhet.
Akkor már csak az a kérdés, hogy milyen jógatípussal lehet lefogyni? Tapasztalataim szerint, ha tényleg fogyni akarunk, akkor melegben kell jógázni. Az Agni-jóga vagy a Hot Ashtanga bizonyítottan sokat segít a fogyásban és a testsúly megtartásában. Az astanga annyira intenzív, hogy ha az ember nem melegben gyakorolja, még akkor is általában jól megizzad, és így egyszerre élvezhetjük az aerob mozgás és a zsírégetés kedvező hatásait.
Mindehhez persze napi másfél-két órát kell jógázni, hetente hatszor, és nem szabad utána este teleenni magunkat. De ezek a paramáterek más testmozgásoknál is igazak. Ha nem a jógát választjuk, akkor általában az aerob mozgások maradnak (futás, bicikli, görkori, aerobik, fitness, küzdősportok). Ne feledjük, hogy a zsírégetés általában 40 percnyi mozgás után kezdődik, addig csak a glikogén-raktárak ürülnek ki. A kevesebb szénhidrát fogyasztása azt okozza, hogy a szervezet hamarabb kezdi el a zsírraktárak felhasználását, viszont az izmok regenerációja is lassabb.
Nem bocsátkoznék most bele sportáganként abba, hogy melyiknek mi a hátránya. Egyelőre emeljük ki a testépítést. A súlyzós edzés hatékony izomtömeg-növelő módszer lehet, ami optikai tuningnak kiváló. Viszont a zsírégetés szempontjából nem olyan hatékony, csupán abban az esetben, ha kardió mozgással (futás, ellipszis, bringa) egészítjük ki. Az izmokra háruló túlzott vagy egyoldalú terhelés általában csökkenti az ízületek mozgási tartományát. Következésképpen az erősítő edzés időtartamával megegyező ideig kellene nyújtani, amit szinte minden sportoló ki szokott hagyni. Ez megterheli az ízületeket és a vázrendszert.
A többi sportra is ugyanez jellemző: általában az izmokat egyoldalúan használjuk, ugyanazt a mozgást ismételjük számtamanszor, és nem nyújtunk. A mikro- és makro-sérüléseken túl a több éve sportolók közül nagyon sokan szenvednek ízületi fájdalmaktól, prockopásoktól. Ezeken is segíthet a jóga. Tehát, ha valaki reménytelenül szerelmes valamilyen sportba, annak is ajánlom, hogy minél több jóga-gyakorlást illesszen bele a napirendjébe.
Én magam pár hónapja kezdtem el Thai-box edzésre járni. Érhetően ez sokkal erőteljesebb terhelés, mint a napi rendszeres ászanázás, legalábbis, ami az intenzitását illeti. Egy-egy edzés után azt szoktam érezni, hogy legalább egy-két nap regenerációra van szükségem, mire ugyanolyan szinten tudok jógázni, mint edzés előtt. A jógát viszont minden nap lehet csinálni, és sokkal könnyebben befogadja a szervezet. Persze, ha valaki már többet gyakorol, mint napi két óra, akkor itt is előfordulhat izomláz, és a szervezet néha tiltakozik a túl sok nyújtás ellen, de az a tapasztalatom, hogy a küzdősporthoz viszonyítva még így is sokkal könnyebben dolgozza fel a szervezet.
Egyébként a jóga önmagában annyira teljes, hogy ha valaki tényleg koncentráltan, teljes odaadással gyakorol minden nap, akkor nincs szüksége egyéb kiegészítő mozgásra az optimális egészség, esztétikus alkat és kirobbanó közérzet elérése érdekében.
3 megjegyzés:
Engem az érdekelne, hogy az ashtanga jóga rendszeres gyakorlásával elérhetőek e misztikus képességek, vagy ez csak hozzánemértésem miatt furdalja az oldalam?
Ezzel kapcsolatban Patandzsali Jóga-szútráját ajánlom a figyelmedbe, ahol megtalálod a különböző misztikus képességek részletes leírását, és a hozzájuk vezető utat. Bizonyos képességeket el lehet érni az ászanák gyakorlásával is, másokhoz viszont specifikus pránájáma, vagy meditációs gyakorlatokat is végezni kell. Tehát a gyakorlást az elérendő céloknak megfelelően kell összeállítani.
Köszi.
Megjegyzés küldése