A fogyiblog 5. része következik. Le lehet-e fogyni koplalással, vagyis nullböjttel? Ez azt jelenti, hogy az ember legalább egy vagy több napig nem fogyaszt semmit, ami kalóriát tartalmaz. Hát fogyni lehet vele, maradjunk annyiban. Ez logikus, hiszen nem viszel be energiát, viszont felhasználsz, még akkor is, ha nem vagy fizikailag túlzottan aktív a böjt alatt. Csupán két kérdés merül fel: 1. Vannak-e káros következményei a böjtnek? 2. Meg tudjuk-e tartani az (általában tekintélyes) súlyveszteséget, vagyis nem végződik-e a böjt jojó-effektussal? Hát akkor vágjunk bele!
A megfelelő körültekintéssel, felkészítéssel és orvosi felügyelettel végzett böjtöt meg lehet úszni különösebb káros következmények nélkül, azonban én azt gondolom, hogy a böjtöt érdemes inkább spirituális megfontolásból gyakorolni, mint pusztán fogyókúrás célzattal. Tudjuk, hogy a táplálék megvonásával a szervezetünk energiáit jobban tudjuk koncentrálni a kiválasztásra, a megtisztulásra, és nem csak a zsírszövetben rekedt méreganyagok feldolgozása lehet így sikeresebb, hanem a belső, mentális, érzelmi "mérgeinktől" való megtisztulásnak, a meditációnak, a számvetésnek, vagy akár a kreativitásnak is nagyon kedvez a böjti időszak.
Most azonban maradjunk a böjt egészségügyi hatásánál. Az anyagcserénk kb. 3 nap alatt áll át a belső tartalékok felhasználására. Addig maró éhségrohamok gyötörhetnek, és a szervezetünk tiltakozik a tápanyag-megvonás ellen. Ez alatt az időszak alatt már akár 5-7 kilót lehet fogyni, de ez java részt víz. Ha nem viszünk be sót és szénhirdátot, akkor ugyanis a szövetek vízmegkötő képessége lecsökken, és leadják a felgyülemlett vizet. A böjt további napjai alatt is lehet számolni 1-1 kilós súlyveszteséggel (ha van miből).
Három nap után a szervezet hozzászokik a táplálékmegvonáshoz, az éhség-rohamok megszűnnek, viszont az erőnk is jelentősen megcsappan, ami a fizikai munkát és a testmozgást illeti. A tudatunk emelkedett állapotba kerül, mivel képesek vagyunk elrugaszkodni az emésztés során folyamatosan bevitt föld-energiától. Ugyanakkor azt érezhetjük, mintha a testrészeink papírból volnának, mivel az izmok glikogén-raktárai totálisan kiürülnek. A vércukorszint és gyakran a vérnyomás is tartósan leesik, és legszívesebben aludnánk egész nap.
Két nagyon fontos szabályt be kell tartani a böjt során. Egyrészt minden nap legalább két óra kímélő testmozgást kell végezni (séta vagy könnyed jóga), mert ha inaktívvá válunk, akkor a szervezet nem csak a zsírraktárak feldolgozását kezdi meg, hanem az izomszövetet és az egyéb hasznos szöveteket is feldolgozza. Ezt minimalizálni lehet a napi testmozgással, sőt, valamivel több kalóriát is égetünk, ami meggyorsítja a súlyvesztést.
A másik szabály az, hogy méregteleníteni kell. A böjt mindegyik napjának reggelén beöntést kell végezni, mert ha nincs széklet, akkor a szervezet nem tudja kiüríteni a zsírszövetből kikerülő szabadgyököket. Az izzadás és a könnyű olajos masszázs is segíthet, bár túlzottan sok bőr alatti zsírlerakódás esetén az olajos masszázs nem ajánlott.
A harmadik és legfontosabb tényező pedig az, hogy bár konkrét éhségérzetet nem érzünk a böjt 3. napja után, az elménk ugyanakkor áhítozhat az ételek íze után, főleg, ha a környezetünk zavartalanul étkezik tovább. Ez pedig a böjt befejezése után fog visszaütni. Az első falat étel elfogyasztása után ugyanis felébred a farkaséhség, és a szervezet hormonjai azt diktálják, hogy raktározni kell, mert hátha hamarosan újabb koplalós időszak következik. Szóval a böjt befejezésekor csak nagyon fokozatosan lehet visszatérni a táplálkozáshoz, és ügyelni kell a mennyisége és az összetevőkre.
Ha több napos böjt után hirtelen sokat eszünk, abba súlyosabb esetben bele is halhatunk. Vagyis az eredmény tartósítása érdekében mindenképpen vasakarattal kell kontrollálni az étkezésünket, miután újra elkezdünk enni. Az elménk szintén hajlamos ilyenkor ledobni az ékszíjat: "Most már lefogytál, minek tovább erőlködni?" Pár hét, és meglepve tapasztalhatjuk, hogy a mérleg nyelve esetleg még többet is mutat, mint a böjt megkezdése előtt. A hosszan tartó, akár több hetes böjtöknek tehát gyakran a jojó-effektus a vége. És ne felejtsük el, hogy a hirtelen fogyás és hízás is megterheli a szívet és a szervezetet, szóval nem lehet a végtelenségig játszani, és az ember nem is nagyon lesz lelkes rá.
Jó megoldás lehet a heti egy böjtnap vagy gyümölcsnap betartása, akár súlykontrollálási céllal. Itt is arra kell vigyázni, hogy másnap ne pótoljuk be a kimaradt kalóriákat, mert az többet árt, mint használ. A rendszeres étkezés, körültekintően megszabott kalóriával és összetevőkkel általában tartósabb súlycsökkenéshez vezet, mint a nulldiéta. A másik dolog pedig az, hogy a rendszeres astanga-gyakorlással nagyon jól lehet szabályozni a testsúlyt. Akinek pedig nincs súlyfölöslege, annak egyáltalán nem szoktam javasolni a több napos böjtöket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése