A Hatha-jóga Pradípiká negyedik fejezete következik:
"namah sivája guravé náda-bindu-kalátmané
nirandzsana-padam játi nitjam jatra parájanah /1/
Dicsőség Sivának, a gurunak, aki a Náda, Bindu és Kalá természetével rendelkezik. Az, aki odaadással viseltetik iránta, a legmagasabb gyönyört éri el.
A nirandzsana-padam arra az állapotra utal, amikor a tudat mentes a gunák (kötőerők) hatásától.
athédáním pravaksjámi szamádhi-kramam uttamam
mritju-ghnam csa szukhópájam brahmánanda-karam param /2/
Most le fogom írni a szamádhi elérésének általános módszerét, ami megsemmisíti a halált, a boldogság elérésének módszere, és a Brahman boldogságát adja.
rádzsa-jógah szamádhis csa unmaní csa manónmaní
amaratvam lajasz tattvam súnjásunjam param padam
amanaszkam tathádvaitam nirálambam nirandzsanam
dzsívanmuktis csa szahadzsá turjá csétjéka-vácsakáh /4/
A rádzsa-jóga, szamádhi, unmaní, manónmaní, amaratva, laja, tattva, súnja, asúnja, parama pada, amanaszka, advaita, nirálamba, ninrandzsana, dzsívanmukti, szahadzsá és a turjá mind ugyanazt jelentik.
Én inkább gyűjtőfogalomnak nevezném a szamádhit, amelynek különböző vonásait irják le a fentebb felsorolt fogalmak, de mind a tudat trandszcendens állapotainak valamelyikét írja le.
szalilé szaindhavam jadvat számjam bhadzsati jógatah
tathátma-manaszór aikjam szamádhir abhidhíjaté /5/
Mint ahogyan a vízben feloldott só eggyé válik vele, úgy, amikor az elme feloldódik a lélekben, azt szamádhinak nevezzük.
jadá szamksíjaté pránó mánaszam csa pralíjaté
tadá szama-raszatvam csa szamádhir abhidhíjaté /6/
Amikor a prána kiegyenesedik, és az elme elmerül, akkor az eggyé válásukat szamádhinak nevezzük.
tat-szamam csa dvajór aikjam dzsívátma-paramátmanóh
pranastara-szarva-szankalpah szamádhih szó' bhidhíjaté /7/
Az egyéni lélek és a felsőlélek azonossága és egysége, ami az összes szankalpa megszűnésekor következik be, a szamádhi.
Sokan tévesen egybeolvadásnak értelmezik az egyéni és a Felsőlélek egységét, holott arról van szó, hogy az egyéni lélek felismeri minőségi azonosságát és szerves kapcsolatát a paramátmával, mindemellett megtartva önálló személyes azonosságát is. Ez csak az elme változásainak megszűnése után következhet be.
rádzsa-jógaszja máhátmjam kó vá dzsánáti tattvatah
gjánam muktih szthitih sziddhir guru-vákjéna labhjaté /8/
Ki az, aki egyáltalán ismerheti a rádzsa-jóga nagyságát? A lelki tudást, a felszabadulást, a szilárdságot és a tökéletességet csak egy guru utasításai alapján lehet elsajátítani.
durlabhó visaja-tjágó durlabham tattva-darsanam
durlabhá szahadzsávaszthá szadguróh karunám viná /9/
A világi élvezetek iránti közömbösséget nagyon nehéz elérni, hasonló módon a valóságról szóló tudást is. Nagyon nehéz elérni a szamádhit egy igazi guru kegye nélkül.
vividhair ászanaih kumbhair vicsitraih karanair api
prabuddhájám mahásaktau pránah súnjé pralíjaté /10/
Amikor a különböző pózok és kumbhakák segítségével a Kundaliní felébred, akkor a prána beleolvad az ürességbe (a szamádhiba).
utpanna-sakti-bódhaszja tjakta-nihsésa-karmanah
jóginah szahadzsávaszthá szvajam éva pradzsájaté /11/
Az a jógi, akiben felébredt a sakti, és aki lemondott minden tettről, erőfeszítés nélkül eléri a szamádhi állapotát.
szusumná-váhini práné súnjé visati mánaszé
tadá szarváni karmáni nirmúlajati jóga-vit /12/
Amikor a prána a szusumnában áramlik, és az elme az üresség állapotába került, akkor a jógi mentes a karma hatásától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése