"FIGYELMEZTETÉS: Konzultáljunk orvossal, mielőtt az alábbi gyakorlatok bármelyikébe kezdenénk! Mindez az információ ismeretterjesztő célokat szolgál, és ha elég ostoba vagy ahhoz, hogy kipróbáld, akkor ne hibáztass másokat, ha kárt teszel saját magadban a folyamat közben. A figyelmeztetés elhangzott.
Miután több, mint 20 éve gyakoroltam a pránájámat minden nap az Iyengar hagyomány szerint, szükségét éreztem, hogy továbblépjek. Sok éve érdeklődtem a Khecsarí múdra iránt, de csak azt sikerült kiderítenem, hogy bár a legtöbb komoly jógi hallott róla, igazából egyikőjük sem tapasztalta meg. Miután az interneten is rákerestem, végül a haladó jógagyakrolatokról szóló honlapon rá is találtam, és elkezdtem kísérletezni vele.
Először is egyből sikerült a nyelvet a nyelvcsap mögé dugni (2. szint), de ezen túl nem ismertem semmit. Ekkor egyszer bemetszettem a nyelvemet és minden nap nyújtottam. Körülbelül egy hétig kellemetlennek találtam a nyelvredő fájdalmát, és nem akartam még egyszer megcsinálni. Amikor a hét letelt, akkor képes voltam mélyen az orrgaratba dugni a nyelvemet, és úgy döntöttem, hogy csak gyakorlásra és nyújtásra lesz szükség. Azáltal, hogy kihúztam a nyelvemet megfogtam a kezemmel (miután némileg leszárítottam), és finoman lefelé, jobbra és balra húzogattam (vezetés közben) könnyedén sikerült megnyújtani a nyelvredőt, amennyire kellett.
Utána azt gyakoroltam, hogy sok ideig tartottam a nyelvemet az orrgaratban, hogy felderítsem annak belső földrajzát. Úgy éreztem, hogy bezárul egy kör, mintha a negyedik bandha lenne, ami hiányzott a gyakorlásomból, és a gyakorlat a pránájáma és meditációs gyakorlatom belső részévé vált.
A gyakorlásomat is megváltoztattam. Előzőleg naponta húsz perc pránájámát végeztem ülve, lótusz-pózban, most pedig hozzátettem egy gyakorlást a nap végén, és megváltoztattam a gyakorlás módját. Mostanában öt perc naulíval kezdek, ami lassan fejlődik. Meg tudom csinálni a középső naulit, de haskörzés egy kicsit nehéz, és egy ideig eltart, mire elsajátítom. Kitartok a napi kétszer öt percnél, ezért tudom, hogy meglesz.
Ez után pedig 15 perc pránájámát végzek sziddhászanában, ahogy Yogani, a honlapon szereplő oktató javasolja. Ezalatt "dinamikus dzsálándhárát" végzek, ami azt jelenti, hogy a fejemmel is körzök, miközben a pránájámát végzem khecsarí múdrában. A gyakorlat abból áll, hogy először felemeljük nyelvünket a a khecsarí múdrába, utána kieresztjük a levegőt, és és ahogy lassan belélegzek, körözök a fejemmel. A belégzés végén megváltoztatom a körzés irányát és visszatartom a levegőt, amíg nem érzem a szükségét, hogy kilélegezzek, utána pedig kilégzés közben folytatom ugyanabban az irányban, amíg ki nem ürül a tüdő. Utána visszatartom a légzést üres tüdővel, ameddig bírom az uddíjána bandhával, majd belélegzek.
Ezt mind úgy csinálom, hogy ugyanabba az irányba forgatom a fejemet közben, egészen a belégzés végéig, és amikor elkezdem visszatartani a légzést, akkor változtatom meg a forgás irányát. Ezt folyamatosan végzem 15 percig, majd öt perc bhásztrikát végzek, majd még 15 perc mantra-meditációt, mindezt khecsarí mudrával. Ez az erőteljes gyakorlás energiával töltött fel és nagyon lelkesen haladok előre benne."
(Folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése