Lúzerológia

Korábban volt egy kérés, hogy fejtsem ki, mit értek pontosan a "lúzer" kifejezés alatt, és ki az, aki annak számít, illetve ki lehet-e kerülni ebből a kategóriából? De mielőtt erre kitérek, kanyarodjunk vissza a tegnapi témánkhoz, vagyis a felszabadulás további négy fajtájához, és azután talán világosabb lesz, hogy ki a lúzer, és ki nem az. 


Szóval a felszabadulás további négy kategóriája a szálókja-mukti, szársti-mukti, szárúpja-mukti és a számípja-mukti. Ezek a felszabadulás személyes formái, vagyis csak az éri el, aki hisz Istenben, és a bhakti-jógát gyakorolva odaadással fordul felé. A Bhágavata Purána szerint a megszámlálhatatlan anyagi univerzumon túl helyezkedik el a mág tágasabb lelki égbolt, amelyet vakító sugárzásával beragyog a Brahman. Ebben a lelki égben, amely örök és nem átmeneti, mint az anyagi univerzumok, végtelen számú lelki bolygó van. A lelki bolygók mindegyikén Krisna vagy Visnu különböző formái vannak jelen örökké, és a hívek kizárólagos odaadással szolgálják Istent kedvenc formájukban. 


Azok számára, akik teljes képtelenségnek vélik azt, hogy a lelki világ létezzen, és ugyanolyan dolgok legyenek benne, mint az anyagiban, csak éppen tökéletesek, egy kis gondolkodnivaló: Ha a lelki világ csupán egy tulajdonságok nélküli energia lenne, akkor bizonyára sokkal unalmasabb lenne, mint az anyagi. És honnan is jöhente mindaz a változatosság, szépség, érdekesség, amit ebben a világban tapasztalunk, ha nem Isten és az ő lelki világának töredékes visszatülkröződése lenne? Teljesen logikus, hogy a lelki világ végtelenül változatos, szemet gyönyörködtető, és olyan izgalmas dolgok történnek benne, hogy ha egszer valaki "felébred" e vilgábéli lázálmából, akkor már biztos lesz benne, hogy ez csak egy rossz álom volt, az pedig a tökéletes valóság.


Nos, a szálókja-mukti azt jelenti, hogy ugyanazon a bolygón lakhatunk, mint Krisna vagy Visnu. Sőt, személyesen is szolgáhatjuk Őt. A szárúpja-mukti azt jelenti, hogy a bhakta (hívő) ugyanolyan lelki formát kap, mint Visnué. Ez sem meglepő, ugyanígy, ahogyan itt az anyagi világban a lélek magára ölt egy anyagi elemekből álló, átmeneti fizikai és mentális testet, a lelki világban rendelkezik egy örök lelki testtel és érzékszervekkel, elmével, és a hozzájuk kapcsolódó összes személyes attribútummal. Ezt is csak akkor tudja valaki elfogadni, ha elhiszi, hogy Isten is egy személy, a Legfelsőbb Személy. A szársti-mukti azt jelenti, hogy  a bhakta ugyanolyan fenségekre, képességekre, hatalomra tesz szert, mint Visnu. A számípja-mukti pedig azt jelenti, hoyg személyes kapcsolatba kerül vele. 


Szóval Isten országa valóban létezik, és el is léhet érni, is bizonyára még sokkal-sokkal gyönyörűbb, mnit Kerala! Ehhez azonban a bhakti-jógát kell gyakorolni, és már ebben a világban Krisna szolgájává kell válnunk, mert a halálunk pillanatában azt a létállapotot érjük el, és azon a bolygón születünk meg, amelyiken egész életünkben meditáltunk.


Nos, hát ez nem tűnik rossz opciónak. Aki ezt eléri, az biztosan nem lúzer. A tegnapi blogban azt is említettem, hogy ha valakiből akkora démon kerekedik, hogy kiérdemli azt, hogy személyesen küzdjön meg Krisnával, akkor persze Krisna fog győzni, és megöli. De ebben a pillanatban a démon bűnös visszahatásai megsemmisülnek, és eléri a személytelen felszabadulást. 


Szóval vagy legyél szent, vagy legyél irdatlan nagy démon, de ha középszerű vagy, akkor maradsz a karma szövevényében. És ez a  lúzerség, amikor elszalasztod a lehetőséget. Amikor nem éred el a kitűzött célt, csak álmodozol róla. Vagy még azt sem, mert nincsenek céljaid, csak depressziózol. A lúzerségben az a legszomorúbb, hogy nem fog sajnálni senki sem, mert mindenki a győztesek ünneplésével van elfoglalva, így legalább egy kis időre meg tudnak feledkezni a saját lúzerségükről. 


Az jó, hogyha vannak példaképeink, de persze nem elég rajngónak lenni, követni is kell a példájukat. Ha jó példaképeket választunk, akkor mi is sikeresek és inspiráltak leszünk azáltal, hogy követjük őket. Épp a napokban hallottam valakitől, hoy azt mondta: "Én csak nézni szeretem az astangát, csinálni nem annyira." Na jó, nem mondom, hogy feltétlenül lúzer az, aki így gondolkodik, mert lehet, hogy más területen valami kimagasló eredményt ér el, de én azért jobban szeretem csinálni, mint nézni, és az is biztos, hogy teljesen mást élünk át, miközben gyakorolunk, mint amikor csak a Youtube előtt ülünk és pörgetjük a videókat. 


Szóval irány gyakorolni, és ha jól gyakorolunk, akkor életünk végén elérjük a kiválasztott célt, és boldogok leszünk. Mert a siker nem számít, mindegy az, hogy mások mit gondolnak rólad. Az számít, hogy te mit élsz át belül a küzdelmeid során, és mit valósítasz meg az életedben. Ez csak a te kincsed, és megoszthatod másokkal, de nekik is meg kell vívniuk a saját csatáikat. Remélhetőleg nem Krisnával, csak az egójukkal, azon talán könnyebb felülkerekedni. És befejezésül egy fotó, amit a Sivananda Ashramban készítettem Gopál Krisnáról.