2011. január 1., szombat

Az igazi szeretet

Fellengzős cím, mi? Persze most azért nem arra készülök, hogy mindenkinek megmondjam a tutit így újév hajnalán, túl büszkén hangzana az, hogy "Gauranga Das tudja, mi az igazi szeretet, és gyakorolja is!" Maradjunk annyiban, hogy a lelki tanítómesterem valóban tudja, és több szép könyvet is írt erről, aki kíváncsi, megrendelheti őket a sivaramaswami.com-ról. Én most egyelőre néhány reflexióval kezdeném, amin talán elgondolkodhatnak a kedves olvasók. 


Az év vége felé mindenki boldog újévet kíván egymásnak, és azon gondolkodtam, hogy valóban azt gondoljuk-e, valóban akarjuk-e, hogy a másik ember boldogabb legyen az új évben? Az anyagi világban a legtöbb ember nagyon irigy, és akkor örül, ha másoknak rosszabb, mint neki, vagy ha úgy gondolja, hogy neki nagyon rossz, akkor magát sajnáltatja másokkal. Ahhoz, hogy valóban, szívből boldogságot tudjunk kívánni másoknak, komoly szeretet és önzetlenség szükséges. Ha ez megvan, akkor annak a jókívánságnak még ereje is lehet, és nem csak formaság lesz az egész. 


És a másik kérdés, ami ilyenkor felmerül, hogy mitől lesz a másik ember boldog? Szilveszterkor például a legtöbb ember azt gondolja, hogy minél több virslit és malac-sültet eszik, minél több alkoholt iszik, annál boldogabb lesz. Én pedig nem ezt gondolom. Ezért nem tudom azt kívánni mindenkinek, hogy úgy legyen boldog, ahogy ő akarja, mert a legtöbben nem tudják, mi a valódi boldogság, és pótszerekkel csapják be önmagukat. Éppen ezért igyekszem adni valamit az embereknek, ami valóban hozzájárul a boldogságukhoz.


A jóga egy ilyen dolog. Persze nem mindenkinek úgy kell jógáznia, ahogy én gondolom, de maga az egység, az összekapcsolódás érzése, ami a jógából fakad, szerintem bármelyik gyakorlót közelebb viszi a valódi boldogság és szeretet megértéséhez és megtapasztalásához. A szeretet ugye egy olyan dolog, amiről nem elég beszélni, hanem csinálni kell. Olyan, mint a jóga. Sok könyvet elolvashatsz a jógáról, de ez még nem elég ahhoz, hogy igazából megtapasztald azt az érzést, amit a jóga ad. A szeretetet is gyakorolni kell ahhoz, hogy tökéletes legyen.


A szeretet elsődlegesen szolgálat, és nem az, hogy a másik személy kiszolgálja az érzékeinket. A legtöbb kapcsolatot pontosan ez teszi tönkre, hogy mindkét fél elsősorban saját magával van elfoglalva, és annyi elvárást támaszt a másikkal szemben, amit az már nem képes vagy hajlandó teljesíteni. A valódi szeretet önzetlen, elvárások nélküli. Amikor képesek vagyunk adni a másiknak anélkül, hogy bármit is elvárnánk cserébe. Anélkül, hogy irányítani akarnánk, magunkhoz akarnánk láncolni. Mert az már nem szeretet, hanem ragaszkodás. És a ragaszkodás előbb-utóbb szenvedést fog okozni, főleg, amikor elveszítjük. A valódi szeretet olyan, mint az óceán. Jön az apály, jön a dagály, ide-oda sodorja a moszatokat. Minket is ide-oda sodor a karmánk a reinkarnáció forgatagában. 


Ha megérdemeljük, akkor összetalálkozunk olyan emberekkel, akiket boldoggá tudunk tenni, és akik minket boldoggá tesznek. Ha nem érdemeljük meg, akkor nem. De szeretni, segíteni akkor is kell, akkor is lehet. Csak ehhez nagy szív kell. Legalább akkora, hogy az egész világ beleférjen. Erről szól a jóga. Ha az egész világot tudod szeretni, akkor jógi vagy.  Ha még nem, akkor csak gyakorló.


Persze azért tisztázzunk valamit. Az egész világot szeretni az én fogalmaim szerint nem azt jelenti, hogy mindenkinek az esztelenségére bárgyú mosollyal bólogatok. Lehet, hogy nem értek egyet valakivel, de tiszteletben tartom a szabad akaratát, viszont megtartom a saját szabad akaratomat is abban, hogy segítek-e neki a céljai elérésében, vagy pedig nem. Sokan támadónak, megosztónak tartják némelyik blogbejegyzésemet. Én azért úgy gondolom, hogy azokat is szeretem, akikkel nem értek egyet, vagy akiket esetlegesen bírálok, mert szeretném belőlük is a legjobbat kihozni, és azt is szeretném, ha nem csapnának be másokat, még akkor is, ha azt jóindulattal teszik. Én már csak ilyen vagyok, mint a csilis csoki. Azok is olvassák a blogomat, akiknek nem hízelgek minden nap, és ha valami nem tetszik, akkor szóvá is teszik.


Mindaz, amit a jógaoktatás során próbálok átadni, és mindaz, amit a blogomban közzéteszek, az én törekvésem arra, hogy szolgáljam az embertársaimat, és valami értékesed adjak nekik. De mindenkinek a szabad akaratára van bízva, hogy ebből mit fogad el és mit nem. Mondhatnám azt is így zárszóképpen, hogy ha meg akarod tanulni, mit jelent a tiszta szeretet, akkor legyél krisnás, de ez nem mindenkinek sikerül. Ezért inkább azt mondom, hogy keresd a Végső Igazságot, keresd Istent, nagyon őszintén és alázatosan, és célhoz fogsz érni. A Titok nem az, hogy miként teljesítheted be a vágyaidat, hanem az, hogy miként tanulhatsz meg mindenkit szeretni. 


Szóval ilyen boldogsággal és szeretettel, és persze JÓGÁVAL teli új évet kívánok minden jelen és jövőbeli olvasómnak. És ha úgy érzitek, hogy valami értékeset sikerült adnom nektek, akkor sem kell feltétlenül megköszönni, mert én is sok jót kapok mindenkitől, és ezért végtelenül hálás vagyok Krisnának, bár nem hiszem, hogy igazából rászolgáltam.    

Nincsenek megjegyzések: