2010. december 17., péntek

Mi a baj a tejtermékkel?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy fontos-e, szükséges-e a tejtermékek fogyasztása a vegetáriánus étrenden belül. Vizsgáljuk meg most ezt a kérdést a tradíció és a modern felfogás szempontjából is! A vegetáriánusok között két csoportot különíthetünk el: a vegánokat, akik semmiféle állati eredetű terméket nem fogyasztanak (vagyis tejterméket és mézet sem), illetve a laktovegetáriánusokat, akik a növényi eredetű élelmiszerek mellett tejtermékeket is fogyasztanak.

A hindu vallást követők alapvetően a második csoportba tartoznak, mivel a vallási ceremóniákban, az istenségeknek végzett ételáldozatokban fontos szerepet játszanak a tejtermékek, főleg a tehéntejből előállított készítmények (vaj, tisztított vaj, joghurt, friss házisajt, író, savó, sűrített tejből készült édességek stb.) Így ezek az élelmiszerek a hagyományos indiai konyha részeivé is váltak. Az ájurvéda a gyógyterápiák során tisztító, és vivőanyagként is használja a tejet, ghít és joghurtot, a jógik szattvikus étrendjében pedig az elmét és idegrendszert tápláló, a szöveteket építő táplálékként jelenik meg.

A hinduizmusban a tehenet és a bikát szent állatokként kezelik, a bika a dharmát (vallásosságot) képviseli, és apaként tisztelik. A bika és az ökör a földművelés elengedhetetlen kelléke, és a test táplálásához, valamint a vallási ceremóniákhoz nélkülözhetetlen gabonák termesztésében segédkezik. A tehén testében lakozik mind a harminchárom millió félisten, és a tehén az anyát képviseli, mivel a kisgyermekkori anyatejes táplálás után tejjel látja el a felcseperedő gyermeket és felnőttet, így megőrizve a fiatalságát és az életerejét.



Most pedig nézzük az ellenérveket, amelyek a tej és tejtermékek fogyasztása ellen szólhatnak. A tejtermékek erőteljes nyálkásító és savasító hatással rendelkeznek, a húsfélék és szójatermékek után közvetlenül a harmadik helyen állnak. Vagyis, ha a szervezetünket amúgy is leterheltük a nagy mennyiségű finomított élelmiszer és élvezeti cikk fogyasztása által, akkor a tejtermékek még inkább hozzájárulhatnak a test csatornáinak eltömítéséhez, az emésztés hatékonyságának lecsökkenéséhez és a salakanyagok, káros szabadgyökök képződéséhez. Ezáltal a test merevebb és fáradékonyabb lesz, ami nem igazán előny az ászanák gyakorlása közben.

Nem véletlen az sem, hogy mostanában nagyon sok a tejérzékenységgel születő ember, akiknek a tejcukor, tejfehérjék megemésztése gondot okoz, konkrétan hasmenést vagy allergiás tüneteket vált ki. Ez a genetikai állomány meggyengülésére vezethető vissza, de természetesen az életünk során bármiikor kialakulhat a helytelen fogyasztási szokások és életmód következtében. A legtöbb ételallergiával rendelkező ember eleve fehérje-mérgezésben szenved a túlfogyasztás miatt, így a nehezebben megemészthető tejtermékekkel sem fog tudni mit kezdeni a szervezete. Én magam is szoktam sok beteg embernek tejtermék-mentes vegán étrendet javasolni.

További problémák adódnak a tej és a tejtermékek feldolgozása során. A boltban kapható tejtermékek nagyon messze vannak az eredeti, természetes tejtermékektől. Egy olyan ember, aki házi tejen, vajon nőtt fel, azonnal megérzi a tejporból előállított műtejen azt, hogy nem az igazi. A bolti tejtermékeket ultramagas hőmérsékleten kezelik, pasztőrözik és homogenizálják. Így érik el a csíramentességet, vagyis elpusztítják benne az esetleges káros mikroorganizmusokat. Ezzel együtt azonban a tej megemésztéséhez szükséges enzimek is megsemmisülnek, így nem csoda, hogy a tejipari termékek sok ember számára emészthetetlenek.

A házi tehenészetből származó friss tej felforralva sokkal természetesebb, egészségesebb, valamint a tartósítószerek, adalékanyagok nélkül előállított tejtermékek szintén. Nyilván melegebb éghajlaton magas a veszélye annak, hogy a tejermék megromlik, és szalmonella- meg egyéb fertőzéseket kaphatunk a fogyasztásuk közben. Éppen ezért Indiában is friss tejtermékeket használnak, vagy természetes módon tartósítják például a ghít.

Nem utolsó szempontként a tehenek tartásának körülményeit is figyelembe vehetjük. Egy nagyipari tehenészetben a teheneket hormonkészítményekkel és antibiotikumokkal kezelik, és sok esetben a táplálék, amit kapnak, szintén nem túl jó minőségű, sőt, néha nem is vegetáriánus! Mindez, plusz a tehenek mindennapi életében rájuk rakódó stressz összeadódik, és erőteljesen befolyásolja a tejük minőségét. Emlékezzünk rá, hogy a tehén egész életében fogyasztja ezeket a károsító anyagokat, míg a növények csak egy-két évig raktározzák a növényvédő szereket és egyéb mérgező anyagokat. Így a tejben és a tehenek húsában a káros anyagok koncentrációja 40-50-szer nagyobb, mint bármilyen növényi eredetű ételben, még ha nem is bio.

Még egy fontos szempont az erkölcsi kérdés, hiszen a legtöbb vegetáriánus nem csak ezért kerüli a hús fogyasztását, mert nem tartja egészségesnek, hanem az állatok lemészárlását is elfogadhatatlannak tartja. Az ahimszá hívei közül sokan azért mondanak le a tejtermékekről, mert tudják, hogy megvásárlásukkal a tehéngyilkos állattartó gazdaságokat támogatnák, ahol levágják azokat a teheneket, amelyek már nem adnak több tejet. Indiában az ilyen öreg teheneket szabadon engedik, ami szintén nem a legjobb gyakorlat. Igazából az lenne az ideális, ha olyan tehenészetekből vásárolhatnánk a tejet és a tejtermékeket, mint a Krisna-völgyi tehenészet, ahol az állatokat természetesen, erőszakmentesen tartják, és egészen a természetes halálukig gondoskodnak róluk.

Mindezek után mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy számára mi az egészséges, az elfogadható és az emészthető. Én magam laktovegetáriánus vagyok, de nem szoktam túlzottan sok tejterméket fogyasztani, sőt, bizonyos időszakokban egyáltalán nem fogyasztok. A jóga gyakorlásával sok méreganyagot el lehet égetni, de a karmát azért nem, szóval törekedjünk a tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásra, mert ez is fontos része a teljesség felé való törekvésnek.

Nincsenek megjegyzések: