Nos, az első mozzanat, amire szeretném felhívni a figyelmet, a hátraugrás csaturangába. Azok, akiknek gyenge a derekuk és a törzs-izmaik, amikor hátraugranak, ösztönösen berogyasztják a derekukat. Ez a mozdulat az ütődéssel együtt rendkívül alkalmas az ágyéki csigolyák tönkretételére. Én azt szoktam javasolni, hogy emeljük a csípőt jó magasra, és próbáljunk lefelé néző kutyába érkezni, amikor a lábujjaink beleütődnek a talajba. legalábbis a csípő legyen magasabban, mint a vállak és a lábak. Innen ereszkedjünk le deszkapózba, majd csaturangába. A csaturanga-felfelé néző kutya tranzíciónál is jobb a hasat behúzva tartani és a farpofákat kissé megfeszíteni, mint ellazult derékkal lengedezni előre-hátra.
Utána jön egy csomó előrehajlító póz. Ezeknél, mint ahogy tegnap említettük, a medence billentésére kell figyelni. Ha a keresztcsont majdnem függőleges, akkor hiába visszük lefelé a hasunkat, terhelni fogjuk az alsó porckorongokat. A legtöbb embernek a hátrahajlító pózokban szokott megfájdulni a dereka. Bár a híd önmagában biztonságos, a hídból felállni és hátraereszkedni már korántsem veszélytelen, főleg, ha a torzs izmai, a hasunk és a combjaink nem elég fejlettek. Ebben az esetben sok teher megy a derékra, és mire a matszjászanához érünk a derekunk jól el is fárad.
Sokan szoktak panaszkodni a halpózban, és főleg az utána lévő uttánapádászanában a derékfájásra. Én eleve a másodiknál valamivel távolabb tolom a fejemet az ülőcsontjaimtól, és laposabb ívben csinálom a pózt, mint magát a halat. Fontos, hogy tartsuk a bandhát, és aktívan tartsuk a hasfalat. Ha a hasunk előrebukik, akkor szinte tuti a derékfájás. Különösen a köldök alatti területet és a medencén belüli izmokat tartsuk aktívan. A keresztcsontot billentsük laposabb szögben, hogy a derék és nyak területén el tudjunk érni egy kis nyújtást.
Eddig főleg a derékra koncentráltunk, de a nyakat is könnyű tönkretenni, főleg a szétubandhászanában, a gyertya-sorozatban, a fejenállásban és a halpózban. Ezeknél nem szabad a fejet teljesen hátrafeszíteni, inkább nyújtsuk a nyakunkat, és hosszan íveltessük hátra. Az előrehajlító pózoknál is hajlamosak vagyunk a fejünket behúzni a vállak közé a csuklyásizom feszítése által. Ehelyett nyújtani kell a nyakat és ellazítani a csuklyát. Ebben az esetben kevésbé csúznak össze a csigolyák. Ha valaki helyesen megtanulja az egyes sorozatot gyakorolni, akkor ugyanezeket az elveket és módosításokat a kettes sorozat ászanáinál is tudja alkalmazni, és így nagyon sok szenvedést megspórolhat magának.
Sokan szoktak panaszkodni a halpózban, és főleg az utána lévő uttánapádászanában a derékfájásra. Én eleve a másodiknál valamivel távolabb tolom a fejemet az ülőcsontjaimtól, és laposabb ívben csinálom a pózt, mint magát a halat. Fontos, hogy tartsuk a bandhát, és aktívan tartsuk a hasfalat. Ha a hasunk előrebukik, akkor szinte tuti a derékfájás. Különösen a köldök alatti területet és a medencén belüli izmokat tartsuk aktívan. A keresztcsontot billentsük laposabb szögben, hogy a derék és nyak területén el tudjunk érni egy kis nyújtást.
Eddig főleg a derékra koncentráltunk, de a nyakat is könnyű tönkretenni, főleg a szétubandhászanában, a gyertya-sorozatban, a fejenállásban és a halpózban. Ezeknél nem szabad a fejet teljesen hátrafeszíteni, inkább nyújtsuk a nyakunkat, és hosszan íveltessük hátra. Az előrehajlító pózoknál is hajlamosak vagyunk a fejünket behúzni a vállak közé a csuklyásizom feszítése által. Ehelyett nyújtani kell a nyakat és ellazítani a csuklyát. Ebben az esetben kevésbé csúznak össze a csigolyák. Ha valaki helyesen megtanulja az egyes sorozatot gyakorolni, akkor ugyanezeket az elveket és módosításokat a kettes sorozat ászanáinál is tudja alkalmazni, és így nagyon sok szenvedést megspórolhat magának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése