Elkülönültség: Az illető úgy érzékeli, hogy távolról szemléli azt, ami történik, beleértve a saját gondolatait, elképzeléseit és érzéseit, mintha el lenne különülve tőle. Ez eltér a közömbösségtől vagy semlegességtől, mivel a megfigyelő különállónak érzi magát az általa megfigyelt mentális tevékenységtől is. Eközben a tevékenységeink a megszokott módon folytatódhatnak, így ez az állapot nem zavarja az általános működésünket.
Elzárkózás: Amikor elérjük azt, hogy az önvaló elkülönül attól, amit tapasztal, nem azonosítja magát vele, és az nem is befolyásolja, akkor bekövetkezik az elkülönültség állapota. De ha nem vagyunk egyensúlyban, bizonyos mélyen fekvő pszichológiai gátak, a félelem és a zavarodottság miatt, vagy pedig társadalmi vagy más külső nyomás miatt, akkor előtérbe kerülhetnek ennek az élménynek a negatív aspektusai. Bizonyos idő és megfelelő külső támogatás esetén azonban felül tudunk kerekedni az egyensúlyzavaron, és képesek leszünk megfelelően fókuszálni az energiáinkat, miközben szimptómák megszűnnek.
Szokatlan, extrém érzelmek: Eksztázis, gyögyör, béke, szeretet, odaadás, öröm, kozmikus harmónia érzéseit is átélhetjük, ugyanakkor erős félelem, aggodalom, depresszió, gyűlölet és zavarodottság is jelentkezhet. Különösen a folyamat kezdeti szakaszai alatt bármelyik normális érzelem a szokottnál sokkal erősebb intenzitásúvá válhat. A későbbiek során a béke, szeretet és elégedettség érzései fognak dominálni.
Misztikus tapasztalatok: testen kívüli élmények, a saját testünknél jóval nagyobbnak látjuk magunkat, érzékeken túli érzékelés, isteni illatok, érintés, isteni látomások (a saját gurunkat vagy imádott istenünket látjuk).
Egy pontra szegezett látás: A látásunk egy pontra szegezetté válik és a dolgok mélyére tudunk látni, akár a saját sejtjeinkbe, gondolatainkba, vagy másokéba. A Biblia szerint: "A tested világa a szemed. Ha szemed ép, egész tested világos." (Lukács 11:34)
(utolsó rész köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése