A szánkhja rendszer az előzőkben ismertetett, a njájában és a vaisésikában tárgyalt összes elvet két kategóriában sorolja, a prakriti és a purusa kategóriájába. Mondhatjuk azt, hogy Patandzsali Jóga-szútrája sokban épít a szánkhja rendszerére, mivel előszeretettel operál a prakriti és a purusa kifejezésekkel. A Kapila nevével fémjelzett ateisztikus szánkhja rendszeréből azonban kimarad Isten, akit Patandzsali Ísvarának nevez, és a Purusa speciális kategóriájaként (purusa-visésa) jelöl meg. A szánkhja részletesen foglalkozik az ok és okozat összefüggésének kérdésével. Röviden ennek két változata ismert: aszatkárjaváda (az okozat semmiféle módon nem létezik az okban annak megnyilvánulása előtt), és szatkárjaváda (az okozat létezik az okban is megnyilvánulása előtt).
Ez utóbbinak két változata ismert, abban a tekintetben, hogy miként zajlik az ok átalakulása okozattá. Az advaita védánta követői a vivarta-váda elméletet vallják, miszerint az ok átalakulása okozattá csupán látszólagos, vagyis az okozatnak nincs valódi szubsztanciája, csupán illúzió. Például amikor a kígyót kötélnek látjuk, akkor valójában a kötél nem létezik, csak illúzió. Ennek alapján az advaitinok szerint egyedül a Brahman valóságos, mint minden ok oka, és az anyagi világ, az egyéni lélek, de még az Ísvara is csupán az illúzió termékei. Az összes többi vaisnava védánta-iskola a parináma-váda elméletét követi, amely szerint az ok valóságosan átalakul okozattá, mint ahogyan a fából szék lesz, vagy a tejből joghurt. A szánkhja is ez utóbbi nézetet fogadja el.
A szánkhja filozófia szerint a prakriti az öntudatlan anyagi energia összessége. A purusa a tudatos lélek, amelynek jelenléte és összekapcsolódása a praktivel elindítja a az univerzum további elveinek evolúcióját. A kettő kapcsolatából először a mahat, vagy buddhi, az intelligencia jön létre, utána az ahankára (egó). Ezek után jön létre a tizenegy érzékszerv (elme, hallás, látás, tapintás, ízlelés, szaglás, járás, munkavégzés, beszéd, ürítés és szaporodás szervei), az öt érzéktárgy (hang, szín, tapintható forma, íz és illat) és az öt durva fizikai elem (éter, levegő, tűz, víz, föld). Ezek alkotják a szánkhja filozófia huszonhárom elemét.
Jóga-darsana
A Bhagavad-gítá önmagába négy jógarendszerről beszél (karma, gjána, bhakti és dhjána-jóga). A hat darsana között azonban a Patandzsali által a Jóga-szútrában tárgyalt astanga-jóga rendszer jelenik meg. Patandzsali tanítása főleg az elme működésére és annak irányítás alá vonására koncentrál. A Jóga-szútra leírása szerint az elme olyan, mint egy tó, amelynek felszínét a gondolati aktivitás (csitta-vritti) hullámai borzolják. A tó málye mindig csendes és nyugodt. Minél jobban sikerül lecsillapítani a gondolati hullámokat, annál inkább meg tud nyilvánulni az elme eredeti természete. A felszíni hullámok csillapítása nem olyan nehéz, de a mélyről jövő zavarok kiküszöbölése annál nehezebb. A felszíni hullámok az érzékszervi benyomásokból erednek, míg a mélyből feltörő hatást az emlékek okozzák (szamszkárák, vagyis a múltbeli érzékszervi tevékenységből származó benyomások. Az emlékek olyanok, mint az időzített bombák a tó medrében, amelyek időről időre a gunák, a karma és az idő hatására felrobbannak, és az egész tavat felbolydítják. A vrittik lenyugtatására a jógi két módszert használ: a vairágját (elkülönülés a nemkívánatos érzékszervi benyomásoktól) és az abhjászát (gyakorlás), amely az astanga-jóga mind a nyolc fokozatához kapcsolódó gyakorlatokat jelentheti.
A nyolc fokozat: jáma (tiltások), nijáma (előírások), ászana (testtartások), pránájáma (lágzőgyakorlatok), pratjáhára (az érzékszervek visszavonása), dháraná (koncentráció), dhjána (meditáció) és szamádhi (elmerülés v. transz). Az öt jáma az ahimszá (erőszakmentesség), szatjam (igazmondás), asztéja (nem-lopás), brahmacsarja (cölibátus) és az aparigraha (nem-birtoklás). Az öt nijáma a saucsa (tisztaság), szantósa (elégedettség), tapasz (lemondás), szvádhjája (az önvaló tanulmányozása) és az ísvara-pranidhána (önátadás a Legfelsőbbnek). A többi filozófiai kérdésben Patandzsali a szánkhja filozófiát követi.
(befejező rész következik)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése