Aki tanulmányozta már az ind filozófiát, az tudja, hogy Indiában hat klasszikus filozófiai rendszert tartanak számon. Ez a hat rendszer nagyjából minden kérdéskört lefed, amit a későbbi filozófusok felvetettek. Éppen ezért érdemes röviden megismerni e hat filozófia tanításait, viszont ezt az akadémikus indológia felfogásától némileg eltérően fogjuk megtenni.
A hat darsana
A darsana kifejezés (a dristihez hasonlóan) látásmódot jelent. Eredeti formájában mind a hat filozófiai rendszer az Abszolút Igazságot mutatja be a saját perspektívájából, éppen ezért is érdemes őket analitikusan szemügyre venni. A hat darsanát az “asztika”, vagyis az Abszolút Igazság létezését elfogadó, a Védák kijelentéseit tiszteletben tartó filozófiák kategóriájába soroljuk, míg az olyan rendszereket, mint Csarvaka Munié (élvezd az életet, mert ha meghalsz, akkor úgyis vége mindennek), valamint a buddhizmust és a dzsainizmust a násztika kategóriába sorolja az ind gondolkodás, mivel ezek nem fogadják el a Védák kijelentéseit, és nem hisznek az e világon túli Végső Igazságban.
A njája (logika) tudománya a filozófiai vita szabályait fekteti le, és lehetőséget ad az alapvető elvek, vagyis a világ, a lélek, Isten és a felszabadulás definíciójára. A vaisésika (atomelmélet) a logika szabályait alkalmazva az anyag eredetének vizsgálatét tűzi ki céljául, és a végkövetkeztetése az, hogy a látható anyagi megnyilvánulások végső soron szemmel nem látható atomokra bonthatók szét. A szánkhja (analízis) a teremtés elemeit veszi számba, és segít különbséget tenni az anyag és a lélek között. A jóga rendszere a tudat felszabadításának folyamatát tanítja az anyag befolyása alól, aminek következtében a lélek megtapasztalhatja eredeti spirituális önvalóját. A karma-mímámsza (védikus rituációk tudománya) ráirányítja a figyelmet az élőlény kötelességére, mely a felszabadult tudatállapottól függetlenül érvényes a lélekre mindaddig, amíg anyagi testtel rendelkezik. A védánta filozófia az Abszolút Igazság részletes tanulmányozásával és annak elérésével foglalkozik. A következő részekben ezt a hat irányzatot fogom röviden bemutatni.
A darsana kifejezés (a dristihez hasonlóan) látásmódot jelent. Eredeti formájában mind a hat filozófiai rendszer az Abszolút Igazságot mutatja be a saját perspektívájából, éppen ezért is érdemes őket analitikusan szemügyre venni. A hat darsanát az “asztika”, vagyis az Abszolút Igazság létezését elfogadó, a Védák kijelentéseit tiszteletben tartó filozófiák kategóriájába soroljuk, míg az olyan rendszereket, mint Csarvaka Munié (élvezd az életet, mert ha meghalsz, akkor úgyis vége mindennek), valamint a buddhizmust és a dzsainizmust a násztika kategóriába sorolja az ind gondolkodás, mivel ezek nem fogadják el a Védák kijelentéseit, és nem hisznek az e világon túli Végső Igazságban.
A njája (logika) tudománya a filozófiai vita szabályait fekteti le, és lehetőséget ad az alapvető elvek, vagyis a világ, a lélek, Isten és a felszabadulás definíciójára. A vaisésika (atomelmélet) a logika szabályait alkalmazva az anyag eredetének vizsgálatét tűzi ki céljául, és a végkövetkeztetése az, hogy a látható anyagi megnyilvánulások végső soron szemmel nem látható atomokra bonthatók szét. A szánkhja (analízis) a teremtés elemeit veszi számba, és segít különbséget tenni az anyag és a lélek között. A jóga rendszere a tudat felszabadításának folyamatát tanítja az anyag befolyása alól, aminek következtében a lélek megtapasztalhatja eredeti spirituális önvalóját. A karma-mímámsza (védikus rituációk tudománya) ráirányítja a figyelmet az élőlény kötelességére, mely a felszabadult tudatállapottól függetlenül érvényes a lélekre mindaddig, amíg anyagi testtel rendelkezik. A védánta filozófia az Abszolút Igazság részletes tanulmányozásával és annak elérésével foglalkozik. A következő részekben ezt a hat irányzatot fogom röviden bemutatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése