Gyakorlás közben ugye próbáljuk lecsendesíteni az elmét, és kiüríteni a gondolatainkat, a légzésre és a bandhára, a belső energetikai folyamatokra koncentrálva. Ennek ellenére néha bejön egy-egy rádióadó és elkezdi lökni a szlogeneket a fejünkben, hiába próbáljuk minden erőnkkel "lefojtani". Most felsorolok néhány különösen veszélyes jelmondatot, amelyekre érdemes lesz odafigyelni:
"Hú, de jól mennek az ászanák, mint a kés a vajban! Nem hiába gyakorlok minden nap, már lassan én leszek itt a legjobb! Szépen csinálom a gyakorlatokat, hogy a többiek lássák, hogy hogyan kell csinálni, és felnézzenek rám! Én vagyok a legjobb, és aki ezt nem ismeri el, az csak irigykedik, hogy neki még nem megy annyira. Igazából született jógi vagyok. Besugárzom a pránámmal a termet, és így mindenkinek fényesedik a karmája, aki velem együtt gyakorol. Mert én igazán átérzem a jóga lényegét, nekem voltak a legjobb tanáraim! És most már én is nagyon fejlett vagyok és nagyon jó tanár vagyok. Kár, hogy ezt nem mindenki látja.
Ha meg valami esetleg még nem megy, akkor addig erőltetem, amíg nem sikerül, ha kell összeszorított fogakkal is, de kipréselem azt az ászanát! Én már több száz ászanát és légzőgyakorlatot tudok, és a Jóga-szútrát is tanulmányoztam! Igazából nagyon komolyan veszem ezt a dolgot, és ezért ha valaki meg akarja érteni a jóga lényegét, akkor nem komolytalankodhatja el a gyakorlást, nem hagyhat ki egy vinyászát sem, sőt, keményebben kell gyakorolnia, mint nekem, ha valamire vinni akarja."
Amikor az elménk elkezdi túldimenzionálni a saját jelentőségünket, és elkezdünk mindenféle elvárásokat megfogalmazni másokkal szemben, akkor bizony az Egó Rádiót hallgatjuk! Ez kellemes elfoglaltságnak tűnhet, ám közben észre sem vesszük, hogy egyre messzebb sodor minket a valóságtól, és a valódi önvalónktól, ami a hajszál 10 ezred részénél is kisebb. Érdemes kultiválni az alázatot, a szerénységet, és nem utolsósorban elmenni a kedvenc tanáraink órájára, hogy ott kapjunk egy kis egó-crushingot. Ha mindig csak önállóan gyakorolunk, annak megvan az a veszélye, hogy elkezdjük azt gondolni, milyen jól mennek már a pózok, és közben egy csomó dolgot fizikailag és mentálisan is helytelenül csinálunk továbbra is.
A jó tanár nem csak az ászanáinkat javítja ki, hanem az elménket, az egónkat is helyre teszi, ha megvan bennünk a megfelelő nyitottság. Ilyenkor tud újjászületni a jógi, és újra átélni azt a mohóságot, amit akkor érzett, amikor az első vinyászáit próbálgatta a matracon. Ha besavanyodtál, vagy esetleg elégedett vagy önmagaddal, akkor menj órára, és készülj fel az egó hátrahagyására! Mielőtt replőgépre szállsz, megmotoznak, mert veszélyes tárgyakat nem vihetsz magaddal. Ugyanígy, a jóga-utázás kezdetén érdemes a termen kívül hagyni az egót, de ha esetleg sikerült becsempészni, akkor is előbb-utóbb kénytelenek leszünk megválni tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése