Hatha-jóga - nijámák és ászanák

A múltkori Hatha-jóga-pradípiká bejegyzést némileg elszúrtam, mert nem lapoztam az oldalon, és nem vettem észre, hogy Szvátmáráma az öt jama helyett tizet sorol fel, majd a következő versben tíz nijamát. Vagyis a múltkori versben csak a jamák lettek felsorolva, és most jönnek a nijamák. Úgyhogy még egyszer beleveszem a múltkori utolsó verset is.

atha jamanijamáh:
ahimszá szatjam asztéjam brahmacsarjam ksamá dritihdajárdzsavam mitáhárah saucsam csaiva jamá dasah /17/

A tíz jama (tilalom) a következő: ahimszá (erőszakmentesség); szatjam (igazmondás); asztéja (nem-lopás); brahmacsarja (cölibátus); ksamá (megbocsájtás); dhritih (kitartás); dajá (kegyesség); árdzsavam (szerénység); mitáhárah (mértékletes evés); és saucsa (tisztaság).

Szvátmáráma tíz jamát sorol fel, míg Patandzsali ötöt említ. Patandzsali ötödik jamája z aparigraha (nem-birtoklás), ami némiképp kapcsolható a szerénység és mértékletes evés elveihez. A saucsa azonban Patandzsalinál a nijamák között jelenik meg. A megbocsájtás, kitartás és kegyesség pedig inkább tulajdonságok, mint konkrét tevékenységekre vagy szokásokra vonatkozó tilalmak. Ez arra is enged következtetni, hogy a hatha-jóga magatartási kódok mellett erkölcsi és jellembeli értékredek felállítására is törekszik.

tapah szantósa ásztikjam dánam ísvara-púdzsanam

sziddhánta-vákja-sravanam hrímatí csa dzsapó vratam

nijamá dasa szampróktá jóga-sásztavisáradaih /18/

A jóga tudományában jártas szakértők által felsorolt tíz nijama (előírás) a következő: tapasz (lemondás); szantósa (elégedettség); ásztikja (hit Istenben); dána (adományozás); Ísvara-púdzsana (Isten imádata); sziddhánta-vákja-sravana (a szentírások kijelentéseinek hallgatása); hrí (szégyenkezés); matí (értelem); dzsapa (a szent nevek ismétlése) és vratam (vallásos fogadalmak követése).

Szvátmáráma ismét némileg eltér Patandzsalitól. A saucsát a jamák közé teszi, de a többi négyet felsorolja. Az "ásztikja" kifejezés arra utal, hogy a jóga gyakorlójának teisztikus világnézettel kell rendelkeznie, ha sikert akar elérni a jóga gyakorlásában. Az ateisztikus vagy imperszonalista filozófiák nem adnak megfelelő alapot a jóga magasabb szintjeinek sikeres gyakorlásához. A hrí a vallásos elvek megszegése feletti szégyenérzetet jelenti, míg a matí a lelki intelligenciát, amelyre Isten imádata és a szentiratok tanulmányozása által teszünk szert. Egyes kommentátorok a dzsapó vratam szavak helyett a tapó hutam szavakat említik a vers végén, de nem lenne logikus, ha a tíz elv felsorolásában kétszer ismétlődne a lemodás elve. A hutam szó a védikus áldozati ceremóniákra utalna, amiket a jelenlegi korszakban inkább a szent nevek éneklésével szoktak helyettesíteni.

atha ászanam

hathaszja prathamángatvád ászanam púrvam ucsjaté

kkurját tadászanam szthairjam árógjam csánga-lághatvam /19/

Elsőnek az ászana leírása következik, lévén a hatha-jóga első[dleges] tagja. Az ászanát a szilárd testhelyzet, ez egészség és a végtagok könnyedségének elérése érdekében kell gyakorolni.

Az ászana a hatha-jóga első és elsődleges angája, vagyis testrésze. Bár Szvátmáráma előzőleg felsorolta a jamákat és a nijamákat, itt arra utal, hogy az is belekezdhet az ászanák gyakorlásába, aki még nem vált tökéletessé a jama és nijama gyakorlásában, bár a hosszú távú siker érdekében ezek gyakorlását sem szabad elhanyagolni. Az ászana segítségével képessé válhatunk a szilárd és erőlködés nélkül fenntartott meditációs testhelyzet (pl. lótuszülés) elérésére, megszabadulhatunk a betegségektől, és a fölösleges zsírtartalékoktól. A jógi teste könnyű, vékony, mégis erős és kemény, mint a gyémánt. A hajlékonyság és erő elveit ellentmondás nélkül képes egyesíteni a testében az ászanák gyakorlása által.

vaszisthádyais csa munibhir matszjéndrádjais csa jógibhir

angíkritá-nyászanáni kathjanté kánicsin majá /20/

Le fogok írni bizonyos ászanákat, amelyeket az olyan bölcsek, alkalmaztak, mint Vaszistha, és az olyan jógik, mint Matszjéndra.

A későbbi versek nem említik konkrétan a vaszisthászanát, illetve a matszjéndrászanát, holott mindkettő meglehetősen ismert, és az astanga-sorozatokban is megtalálható. Ebből következtethetünk arra, hogy a Hatha-jóga Pradípiká nem írja le az összes ászanát, amelyek akkoriban használatban voltak, csupán néhányat közülük, valószínűleg az alapvető és könnyebben kivitelezhető ászanákat.