Hatha-jóga Pradípika

Lassan el kell kezdenem az Agni-jóga oktatói tanfolyam jegyzeteit írogatni. Az elméleti rész alapja Szvátmáráma műve, a Hatha-jóga Pradípiká lesz. Jelenleg a történettudomány a 14. századra teszi a keletkezésének időpontját. A mű 282 slókából (szanszkrit versből) áll, amit négy fejezetre osztott a szerző. Az első fejezet az ászanálkkal foglalkozik, a második a pránájámával, a harmadik a múdrákkal és a negyedik a szamádhival. Úgyhogy a közeljövőben néhány ezzel kapcsolatos blogbejegyzés szenvedő alanyai lesznek a kedves olvasók. A következő angol kiadást használtam alapul a fordításokhoz: Pancam Sinh Rai Bahadur Srisa Chandra Vasu: The Forceful Yoga, Motilal Banarsidass, Delhi, 2004.

HATHA-JÓGA PRADÍPIKÁ

ELSŐ FEJEZET - AZ ÁSZANÁK

srí-ádináthája namó 'sztu taszmai jénópadistá hatha-jóga-vidjá

vibhrádzsaté prónnata-rádzsa-jógam áródhum iccshór adhiróhiníva /1/

Dicsőséget Ádináthának (Sivának), aki kifejtette a hatha-jóga tudományát, ami lépcső gyanánt vezeti a gyakorlót rádzsa-jóga magasabb szintjei felé.

Sivát tartják a hatha-jóga tudomány atyjának, aki megtanította azt az emberiségnek. Ezt a nézetet a Gheranda-szamhitá is osztja (2.1-2.), mely szerint az Úr Siva 8 400 000 ászanát pbált ki, és ebből 84-et emelt ki. Gheranda Muni szerint e 84-ből csupán 32 hasznos az emberiség számára. Ugyanakkor Siva a Nátha hagyomány eredetének is tekinthető, hiszen a következő versben felsorolt mesterek (főleg Matszjéndranátha és Górakhnátha) a Nátha tradíció (ami szanszkritül fenntartót jelent) híres gurui voltak.

Fontos még megérteni az astanga-jóga, a hatha-jóga és rádzsa-jóga elnevezések közötti kapcsolatot. Az astanga-jóga mindkettőt magában foglalja, míg a hatha-jóga főként az alsóbb lépcsőfokokat (ászana és pránájáma) emeli ki a jóga lépcsőjéből, míg a rádzsa-jóga (királyi jóga) dominánsan az utolsó három lépcsőfokra (dháraná, dhjána és szamádhi) építkezik. Nyilván minden jóga célja a rádzsa-jóga, a hatha-jóga gyakorlói viszont fontosnak tartják az alapok (ászana és pránájáma) megfelelő elsajátítását, mivel az könnyebben elvezet a rádzsa-jóga magasabb szintjeire. A ha-tha szóösszetétel a nap és a hold-energiákra vonatkozik, amelyek az ídá és pingalá-nádíkban (energiavezetékekben) keringenek), és a hatha-jóga gyakorlatainak célja a harmónia megteremtése ezen energiák között.

A szanszkrit versek után, amelyeket fonetikus átírással közlök, vastag betűvel szedtem a versek fordítását, majd normál betűvel magyarázatokat fűztem hozzá.

pranamja srí-gurum nátham szvátmáráména jóginá

kévalam rádzsa-jógája hatha-vidjópadisté /2/

Jógi Szvátmáráma, miután először tiszteletét ajánlotta gurujának, Srínáthának, elmagyarázza a hatha-jógát, amely csupán előkészület a rádzsa-jóga eléréséhez.

A mű szerzője Jógi Szvátmáráma (a neve azt jelenti, hogy az, aki a saját önvalójában leli örömét; szva - saját, átmá - önvaló, áráma - aki boldogságot tapasztal). Mint ahogyan a védikus kultúrában szokásos, mielőtt mondanivalójába kezd, felajánlja a tiszteletét a gurujának, akitől e tanítások származnak, és az áldását kéri, hogy a törekvése sikerrel járjon.

bhrántjá bahu-mata-dhvánté rádzsa-jógam-adzsánatám

hatha-pradípikám dhatté szvátmárámah kripákarah /3/

A sokféle vélemény nyomán fakadó sötétség okán az emberek képtelenek megérteni a rádzsa-jógát. Együttérzésében Szvátmáráma összeállította ezt a Hatha-pradípikát, hogy eloszlassa ezt a sötétséget.

A védikus irodalom (és azon belül a jóga-írások) célja az, hogy a bennük rejlő tudás által szétoszlassák a tudatlanság sötétségét az emberiség fejében. Ez a vers megmagyarázza a mű címét, ugyanis a pradípiká kifejezés lámpást, mécsest jelent, amely eloszlatja a sötétséget.

hatha-vidjám hi matszjéndra-góraksádjá vidzsánaté

szvátmárámó 'thavá jógí dzsáníté tat-praszádatah /4/

Matszjéndra, Góraksa, és a többi [guru] ismerte a hatha-vidját, és az ő kegyükből Jógi Szvátmáráma is tőlük sajátította azt el.

A vidjá kifejezést tudást, tudományt jelent. A vers egy fontos elvet emel ki: a mester és tanítvány kapcsolatában a tanítványnak elégedetté kell tennie a mestert a törekvésével és a szorgalmas tanulással, mert a valódi tudás a mester áldásából nyilvánul meg a tanítvány szívében.

srí-ádinátha-matszjéndra-sábará-nanda-bahiraváh

csaurangí-mína-góraksa-virúpáksa-bilésajáh /5/

manthánó bhairavó jógí sziddhir buddhascsa kanthadih

kórantakah szuránandah sziddhipádas csa csarpatih /6/

kánérí púdzsjapáddas csa nitjanáthó nirandzsanah

kapálí bindunáthas csa kákacsandísvaráhvajah /7/

allámah prabhudévas csa ghódácsólí csa tintinih

bhánukí náradévas csa khandah kápálikasz tathá /8/

A korábbi időkben a következő sziddhák (megvilágosult mesterek) léteztek:

1. Srí Ádinátha (Siva)

2. Matszjéndra

3. Sábara

4. Ánanda

5. Bhairava

6. Csaurángí

7. Mína

8. Góraksa

9. Virúpáksa

10. Bilésaja

11. Manthána

12. Bhairava

13. Sziddhi

14. Buddha

15. Kandhadi

16. Kórantaka

17. Szuránanda

18. Sziddhipáda

19. Csarpati

20. Kánérí

21. Púdzsjapáda

22. Nitjanátha

23. Nirandzsana

24. Kapálí

25. Bindunátha

26. Kákacsandísvara

27. Alláma

28. Prabhudéva

29. Ghódácsólí

30. Tintini

31. Bhánukí

32. Náradéva

33. Khanda

34. Kápálika stb.

A sorrend vélhetőleg nem teljes, és ha mindegyik megelőző mesterre egy emberöltőt számítunk (50 év, bár az esetüknben ez sokkal több is lehetne), akkor ez már 1700 évet jelent, tehát ez a tudomány ilyen formában minimum az i.e. 3. században létezett, de persze a mű tanulásga szerint már az univerzum kezdete óta birtokolja az Úr Siva.

itjádajó mahásziddhá hatha-jóga-prabhávatah

khandajitvá kála-dandam brahmándé vicsaranti té /9/

Ezek és a többi mahásziddha (nagymester) az idő korlátait áttörvén a hatha-jóga ereje által, még most is az univerzumban vándorolnak.

A jóga meghosszabbítja az életet, egy tökéletességet elért, felszabadult mester esetében akár nagyon hosszú időre is, és a vers tanulsága szerint ezek a mesterek azóta is, több ezer éve az univerzum különböző pontjain találhatóak. Még ha nem is feltétlenül a fizikai testük konzerválása által maradtak életben, de a tanaik folrmájában mindenképpen, hiszen a Hatha-jóga Pradípiká az ő tanításaik összegzése.