K4Y szindróma

A WHO közleménye szerint Az AIDS és a H1N1 járványok után új, minden eddiginél veszélyesebb betegség ütötte fel a fejét világszerte, mégpedig a K4Y (Krazy For Yoga) szindrómának nevezett tünetegyüttes, amelyet a súlyosan fertőző, rohamosan terjedő, és gyógyíthatatlan Astanga vírus terjeszt. Az USA-ban 2009-ben 15.7 millió fertőzöttet tartottak számon, európai statisztika nem ismert. 2007 óta évente 20%-kal növekszik az érintettek száma.

A vírus felbukkanását először a dél-indiai Mysore-ban regisztrálták, az 1970-es években. A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy nem csak levegőn keresztül és érintéssel (illetve izzadtságon át) terjed, hanem könyveken, dvd-ke

n és az interneten keresztül is képes megfertőzni egyéneket vagy egész csoportokat. A betegség lappangási ideje változó, egyeseknél akár a fertőzéstől számított 24 órán belül is kialakulhatnak a tünetek. A kezdeti tünetek között nehéz, ziháló légzés, fokozott izzadékonyság, több helyütt fellépő izomláz jelentkezik.

A kifejlett betegség hatására a lerakódott zsírszövetek fokozatosan elsorvadnak, miközben a korral együtt járó természetes izomsorvadás szélsőséges mértékben lelassul, sőt, sok betegnél az izomtömeg növekedése is megfigyelhető. A végtagok és az ízületek hajlékonysága rendellenes mértékben megnövekszik, ami a legtöbb betegnél azzal a pszichés késztetéssel párosul, hogy a testrészeiket lehetetlen pozitúrákba rendezve mély, ziháló légzést végezzenek.

A K4Y szindróma egyéb ismert nevei a jógaholizmus, illetve az astangorexia. A betegség az esetek döntő többségében gyógyíthatatlan, és erőteljes függőségi állapotot idéz elő az alanyok javarészénél. Az évek óta fertőzött egyedeknél megfigyelhető az öregedési folyamatok lelassulása, méghozzá oly mértékben, hogy a testük 20 évesnek néz ki még 60 éves korukban is. A betegség végső stádiumában a beteg naponta több időt tölt jógázással, mint evéssel és alvással együttvéve.

Elenyészően kevés esetet regisztráltak, amelyekben fertőzöttnek mondható egyének kigyógyultak a kórból, őket viszont a tíz vezető halálok valamelyike vitte el, általában fertőzött társaiknál hamarabb. Az astanga-vírussal fertőzött egyének magatartásában és életmódjában is specifikus változásokat figyeltek meg. Egyrészt a fertőzött egyedek általában béketűrőbbek és kevésbé agresszívek egészséges társaiknál, a stresszre vagy provokációra nagyon ritkán reagálnak fizikai erőszakkal. Az étrendjükben a legtöbben vegetáriánusok, vagyis önként lemondanak a húsfélék fogyasztásáról, sőt, egyes csoportjaik csak nyers növényi élelmiszert hajlandók fogyasztani.

Másrészt a fertőzöttek java része mentes a legtöbb káros szokástól (drog- és alkohol, illetve nikotin-függőség), és jelentős részük kora reggeli intenzív jóga-gyakorlással kezdi a napot. A járvány terjedésének gócpontjait indiai városokban és üdülőhelyeken regisztrálták először, de mára már minden nagyobb városban magas koncentrációban fordulnak elő fertőzött egyedek a jógastúdiókban. A járvány legújabb fordulataként a fertőzöttek néha közterületeken is megjelennek, hogy hódoljanak szenvedélyüknek, és tovább fertőzzenek más, óvatlan járókelőket vagy szemlélődőket.

A fertőzés ellen szinte lehetetlen védekezni, csak a genetikailag immunis egyedek kerülik el a megfertőződést, de ez a genetikai mutáció viszonylag ritka. Egyelőre nincsenek adatok arra vonatkozólag, hogy a betegség örökletes-e, vagyis az utódoknál is nagyobb a veszélye a betegség kialakulásának, ha a családban már voltak fertőzöttek. Az orvosi társadalom gőzerővel kutatja a szindrómát és lehetséges ellenszereit. Addig is: Ómmmmmmmm...