Gregor Maehle könyvében a vitatott ponthoz érkeztünk - milyen hőmérsékleten gyakoroljunk? Először az ő álláspontját ismertetem, aztán jön az enyém. "Ha meleg éghajlatú országban gyakorolsz, akkor hamar fel fogsz melegedni. Ez különösen igaz a férfiakra. Oda kell figyelni arra, nehogy túlmelegedjünk, ha megfeszített gyakorlást végzünk meleg környezetben. Mint minden hajtóművel, az emberi testtel is ez a helyzet: a túlmelegedés nem jó.
Az izzadás egészséges, de ha az izzadtság patakzik a testről, az annak a jele, hogy a test nem tudja többé megfelelőképpen lehűteni magát. Ha napi szinten ilyen mértékben izzadunk, az azt jelenti, hogy szó szerint kiizadjuk az életerőt a testünkből. A 68 Fahrenheit (20 Celsius) fokos hőmérséklet lenne ideális a gyakorláshoz, plusz-minusz 15 F (vagyis max. 28,3; min. 11,6) még megengedhető, de a gyakorlás sebességét hozzá kell igazítani - gyorsabban gyakoroljunk, amikor hideg van, hogy növeljük a hőt, és lassabban, amikor meleg van, hogy lehűljünk. A meleg napokon fókuszáljunk a légzés hűsítő hatására.
Ha a jógaszobát 77 F (25 C) fok fölé fűtjük, akkor jobb lesz a hajlékonyságunk, de csökken az erő, az állóképesség és a koncentráció. Ha a jóga csak a hajlékonyságról szólna, akkor a gumiemberek lennének a legnagyobb jógik. Érdemes megjegyezni, hogy az extrém hajlékonyság gyakran a biokémiai egyensúlyzavar következménye. A valódi póz lényege az, hogy mélyen befelé tudjunk fókuszálni.
Az Astanga vinyásza rendszer a hajlékonyság és erő kiegyensúlyozására törekszik. A valódi jóga "a két ellentétes szélsőség közötti mezsgyén sétál". Ahelyett, hogy elkeseredetten erőltetnénk magunkat egy bizonyos irányba a pózban, egyszerre minden irányban kiterjedünk. Az első ellentétpár, amit a fizikai jógában felfedezünk, az erő/hajlékonyság. A túlzott hajlékonyság akadályt jelent, mert az erő elvesztését jelenti, és vice versa. Soha nem szabad olyan mértékű hajlékonyságot felépíteni, amihez nincs meg a megfelelő támogató erő. Másrészről viszont, a jelentős erő felépítése, a hajlékonyság növelése nélkül korlátozza az ízületek mozgékonyságát.
A meleg jógaterem elősegíti a hajlékonyságot, mivel növeli a vatát és a pittát. A hideg jógaterem elősegíti az erőt, mert növeli a kaphát. A hideg terem ugyancsak növeli az éberséget és a részletekre irányuló figyelmet. Mélyebben kell tanulmányoznunk a pózt, hogy ugyanaddig jussunk benne egy hideg szobában, de ez számos előny formájában térül meg.
Alacsony hőmérsékleten többet tanulunk, és a test erősebb lesz a fizikai intelligencia felébredése miatt. Elkerülhetjük ezt a folyamatot azáltal, hogy feltekerjük a termosztátot, de mindenki, aki végiggyakorolt néhány telet mérsékelt fűtéssel, értékeli azt az előrelépést a pontosságban, amit ez hoz.
Ha magas a hőmérséklet, akkor szükséges a megfelelő szellőztetés. Az a nyugati szokás, hogy minden ablakot zárva tartunk a rekkenő hőségben, miközben pocsolyákban áll az izzadtság a földön, meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nem is láttam olyan jógatermet Indiában, amelynek egyáltalán voltak zárható ablakai.
A Hatha-jóga Pradípiká sok helyen figyelmeztet a túl sok hőség és túlzott melegítés veszélyeire, például, amikor arról beszél, hogy nem szabad túl közel lenni a tűzhöz, illetve a túlzott fizikai erőkifejtésről. A túlzott hűtést, például a hideg reggeli fürdőket, szintén nem ajánlja. A lényeg a mértékletesség: maradjunk távol a szélsőségektől, és tartózkodjunk a középpontban. Ha viszont a jógi teljes fejlettséget ért el, akkor a szélsőségek már nem fogják befolyásolni."
Ez a fejezet sok gondolatot ébresztett bennem, úgyhogy a holnapi bejegyzésben részletezem őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése