Az elején röviden elsütöm a poént: Sehogy. Van egy rossz hírem: mindenki meg fog halni. A Bhagavad-gítá tanítása szerint az anyagi test átmeneti, és nem lehet megóvni az elmúlástól, viszont a lélek örök, és ezért nem lehet elpusztítani. Patandzsali jógája mindig is az átmeneti és az örök közötti különbség felismerésére ösztönözte a gyakorlót, és ha ezt felismerjük, és megvalósítjuk a lélek eredeti természetét, akkor valóban sikerül legyőznünk a halált. A bejegyzés apropója azonban nem ez, hanem újabb olvasmányaim a "Yoga Body" című könyvben, amelyben a szerző részletesen elemzi azt a folyamatot, ami által a 20. század eleji jógik és "strongman"-ek egybeforrasztották a jógát és a testedzést, és az ászanát a jógával szinte szinonim jelentésűvé tették. A helyzet ma sincs másképp, a jógával ismerkedő emberek java része ezt is egy testedzési rendszernek tekinti, amely teljesebb és fejlettebb ugyan az aerobiknál, fitnessnél és combat training-nél, mégis a legtöbben hasonló eredményeket várnak tőle: karcsú, jó alakot, erős testet, szálkás izmokat, hajlékony derekat, egyenes tartást stb. Már itt az elején hozzátehetjük, hogy a jóga mindezt, és ennél még sokkal többet is ad: maradandó egészséget, nyugodt elmét, megnövekedett immunitást, megnövekedett stressztűrő képességet, céltudatosságot, az öregedési folyamatok lelassulását, és egy csomó más biológiai és pszichés tulajdonságot, amiért megéri napi két órát izzadni és meditálni egy kicsit.
Na de maradjunk a témánál. A könyvben említett egyik híres jógi-testedző a bangalore-i K. V. Iyer (1897-1980), aki 1927-ben a következő szöveggel reklámozta postán megrendelhető könyvét:
"A GYENGESÉG BŰN, A BETEGSÉG HALÁL
Tedd az egészséget és az erőt véreddé ás árnyaddá!
Garantálom az abszolút sikert!
Hagyd abba az aggódást elesett egészséged, soványságod, sorvadtságod, vérszegénységed, ideg-gyengeséged, székrekedésed, emésztési zavaraid, savasságod, puffadásod, asztmád, görnyedtséged, vagy bármilyen más szervi bajod miatt!
Bizonyára folyamatosan a tablettákban és orvosságokban keresed az erőt és az egészséget. hagy abba, mielőtt halára gyógyszerezed magad! Ki foglak gyógyítani még krónikus betegségeidből is a jóga-terápia segítségével, valamint csodálatosan izmossá és erőssé teszlek a legtudományosabb, leggyakorlatiasabb és lehető leggyorsabb módszerrel!"
Ezek után a könyv megrendelésének paraméterei következnek. Mint látjuk, a marketing nem sokat változott az elmúlt majd' 100 évben. A felső képen maga Iyer látható, az alsón pedig egyik tanítványa, amint ardha-matszjéndrászanában pózol. Az interneten található többi könyvében nem sok konkrét utalást láttam a jógára, és csupán ezt az egy képet találtam, amit ténylegesen jóga-ászanának lehet nevezni. Mindazonáltal, amit állít, az egy cseppet sem túlzás. Körülbelül ebben az időszakban került a jóga a tudományos érdeklődés középpontjába, és Indiában, majd világszerte is fokozatosan elkezdték kutatni a jóga-ászanák egészségre gyakorolt, terápiás hatásait.
Nos, a fentiekben előrebocsátottam, hogy a jógik is meghalnak egyszer, de vélhetőleg sokkal később, mint ha nem jógáztak volna, és valószínűleg sokkal egészségesebben öregszenek meg, mint nem jógázó társaik. Nézzük meg most a tíz vezető halálokot, és azt, hogy mit tud tenni a jóga ellenük:
1. Szívbetegségek - a jóga, főleg az astanga nagyon jó hatással van a vérkeringésre. Ha hozzátesszük még azt, hogy a jógik könnyebben viselik a stresszt, és általában szívbarátabb táplálkozást folytatnak nem jógázó társaiknál, akkor érthető, hogy miért nem hallottunk túl sok jógiról, aki szívrohamban halt meg.
2. Daganatos betegségek - nos, ez egy bonyolultabb téma, még a jógikat is megtámadhatja, mivel karmikus betegségről van szó. Vagyis akkor is kialakulhat, ha maximális mértékben méregtelenített állapotban tartod a testedet, és az elmédből is sikerült kiűzni minden mérgező gondolatot. A jógik azonban a rákot is könnyebben viselik, mint nem jógázó társaik, morfium helyett inkább a szamádhit választják.
3. Agyvérzés - a fordított pózok és főleg a fejenállás nagyon jól tonizálják az agyi véredényeket, szóval ennek az esélye is elhanyagolható. Pattabhi Jois szerint napi három órát kéne fejen állni, akkor szerintem tuti kizárható az agyvérzés esete!
4. Krónikus tüdő-betegségek. Ha valaki naponta két órán keresztül uddzsájí légzést végez, az gyakorlatilag elmondhatja magáról, hogy nem fenyegeti a tüdővész és egyéb nyavalyák. A többi pránájáma-gyakorlatról nem is beszélve.
5. Balesetek - ez is egy karmikus tényező, senki sincs megvédve tőle. Annyit tehetünk az ügy érdekében, hogy nem ejtőernyős szabadesés közben gyakoroljuk az ászanákat, valamint nem egy 20 méter magasan kifeszített kötél tetején. Egyébként a jógateremben ritkán szokott halálos baleset bekövetkezni (szerencsére), maximum egy kis hamstring-húzódás meg ilyesmi :-).
6. Cukorbetegség - régóta tudjuk, hogy a cukorbetegséget nagyon jól karban lehet tartani a rendszeres testmozgással, és a nyers vegán étrend is nagyon jó hatással van rá. Szóval sanszos, hogy egy cukorbeteg jógi, aki tudatosan táplálkozik, valami másban fog meghalni.
7. Alzheimer-kór. Ez egy érdekes degeneratív betegség, de szerintem a jóga pozitív hatásai, amiket az idegrendszerre gyakorol, jelentősen javíthatják e betegségre hajlamos vagy abban szenvedő emberek életminőségét is.
8. Influenza és tüdőgyulladás - antibiotikum és oltás helyett a pránájámát és a napüdvözletet ajánlom. A jóga nagyon jól megerősíti az immunrendszert, még olyan emberek esetében is, akik AIDS-ben vagy autoimmun szindrómában szenvednek.
9. Vesegyulladások - a jógi vérkeringése és nyirok-keringése általában nagyon jó, főleg, ha melegben gyakorol és rendszeresen izzad. A jóga méregtelenítő hatása a vesét is megkíméli és regenerálja, főleg, ha szépen végezzük az uddíjána-bandhát.
10. Septicemia (vérmérgezés) - Egy fertőzést mindenki elkaphat, de én indiai utaim során is azt tapasztaltam, hogy a jógások ellenállóbbak, kevésbé betegszenek meg az átlag turistáknál. Szóval jóga, plusz higiénia, és talán nem visz el a vérmérgezés!
Egyszóval mindenkinek továbbra is ajánlom, hogy bátran tegye ki magát az Astanga-vírus fertőzésének, mert simán háttérbe szoríthatja a fent említett tíz vezető halálokot. A jóga célja a boldogság, életben-halálban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése