A hetem elég zúzós volt, és bár a vállsérülésem sikeresen rendbe jött a múlt héten, a vasárnapi Millenáris után eleve izomlázzal és a csúcsformámtól fényévekre indítottam a hetet. Persze ebben meglehet, hogy a vasárnap reggeli kis itthoni Iron jógázásom is közrejátszott, az az egy azoban biztos, hogy némileg meghúztam a bal alkaromat. A héten tehát próbáltam azért gyakorlásképpen egy normális kettest összehozni, madj Panni óráján az egyest, illetve egy fél hármais sikeredett még. A csütörtök-péntek azzal telt, hogy a nyári szekérfesztiválra illetve a Krisna-völgyi búcsúba készülő bemutatók anyagát próbáltam összerakni, több-kevesebb sikerrel. Még képlékeny az anyag, nem állt teljesen össze a fejemben.
Mindenesetre a csuklómat, alkaromat és a vállamat azért jól leterheltem a héten, de meg kéne próbálni a sérülési határon belül maradni, mert akkor aztán viszlát kézenállás! Itthon is csak óvatosan próbálok húzódzkodni, mert a vállam néha jelzi, hogy még túl sok, nem elég erősek az ízületi szalagok benne.
Az órákon próbálom hasznosítani a Shesadritól ellesett igazítás- meg masszázsfogásokat. Az utóbbi héten mindenkinek mindenféle bajai voltak, úgyhogy érdemes volt bevetni néhány terápiás fogást. Az Ironon még párban is gyakoroltattam velük ilyen gyakorlatokat, csakhogy a gerincük jobban érezze magát.
Nekem nagyon egyszerű elméletem van a gerinc-bajokra: a gerinc-csigolyákat összekötő izmok görcsbe rándulnak, és félrehúzzák a csigolyákat, amiből később porckorong-kopás vagy alaki deformitás származik. Ezért a legfontosabb dolog az, hogy megtanuljuk tudatosan nyújtani a gerincet. Ez a legtöbb előre- hátra- oldalrahajlító és csavaró pózban is lehetséges, sőt, kívánatos. Ha elég mozgékony a gerinc, akkor a körülötte lévő izmok is azok, és remekül fogjuk érezni magunkat a bőrünkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése