Vinyásza számolás

Mostanában nem érkeztem fordítani a Maehle-könyvből, úgyhogy itt a következő rész:

"A mai bevett szóhasználatban a vinyásza kifejezést a pózok két fele között történő hátraugrásra és előreugrásra szoktuk vonatkoztatni (fél vinyásza), valamint a pózok között az álló helyzetbe történő megérkezésre (teljes vinyásza) szoktuk vonatkoztatni.

A Jóga-korunta nevű írásban a vinyásza a számokkal megjelölt minden mozdulatra vonatkozik, amelyet a légzés és a fókuszpont egészít ki. A vinyásza számolás az a formátum, amiben Vamana Rishi rögzítette az Astanga gyakorlatsort a Jóga-koruntában.

Minden egyes mozdulatot, amely szükséges a pózba helyezkedéshez és az onnan való visszatéréshez, tradicionálisan megszámoznak. Mivel a pózok nagyban különböznek nem csak egymástól, hanem abban is, hogy miképpen megyünk bele és jövünk ki belőlük, így a abban is jelentősen különböznek, hogy hány mozdulaton keresztül hajtjuk végre (vinyásza számozás). A pádángusthászanában például csak három vinyásza van, míg a szúpta-pádángusthászanában huszonhét.

Minden vinyásza folyamatos mozdulat. Az egyetlen vinyásza, amit kitartunk, az, ami az ászana állapota. Az ászana állapotában lenni annyit jelent, hogy benne vagyunk az ászanában, és kitartjuk. A pádángusthászana esetében például ez a hármas számú vinyásza. Ezt a vinyászát általában öt légzésig tartjuk ki, bár terápiás célokból huszonöt vagy több légzésig is ki lehet tartani. Az a tény, hogy egy vinyászát akár huszonöt légzésig is ki lehet tartani, arra a tényre enged következtetni, hogy a vinyásza számolás és a légzés-számolás nem azonosak.

A következő részben a fél-vinyásza számolás alapján írom le a pózokat. Ez az a módszer, amit Mysore-ban tanultam, és ez a gyakorlás normális módja manapság. Annak érdekében, hogy a szöveg érthetőbb legyen a kezdők számára, angolul számoztam meg a vinyászákat. Az eredeti vinyásza számozás azonban szanszkritül van, és fontos, hogy megőrizzük ezt az értékes hagyományt.

Ennek megfelelően, általában szanszkritül számolok, amikor vezetett órát tartok. Azok figyelmébe, akik közelebbről akarják tanulmányozni a vinyásza számolást, K. Pattabhi Jois Yoga-mala-ját és Lino Miele Ashtanga yoga-ját ajánlom."

Eddig az idézet, és még néhány kósza gondolat tőlem. Valóban, a legtöbb gyakorló fél vinyászát csinál a pózok között, vagyis csaturanga-felfelénéző-lefelénézőkutya-előreugrás kombót. Egyesek a két félből álló ászanák között nem csinálnak vinyászát, mások igen, én például gyakorlás közben szoktam, de vezetett órán általában nem csináltatok. A teljes vinyásza gyakorlására viszonylag kevés példa van, még Lino ősrégi videóján is csak az ellentétpárt alkotó ászanák után megy fel álló helyzetbe.

Amikor Manju workshopján voltuk, akkor valóban az összes ászana esetében végigszámolta a bevezető és kivezető vinyászákat szanszkritül. Mi általában a vezetett órán a napüdvözletet számoljuk végig, mivel ott a számozás nagyjából megegyezik a légzéssel. A vinyászákat szanszkrit nyelven számoljuk, a pózban eltöltött légzéseket pedig magyarul. Az óra többi részében a ki- és bevezető mozdulatoknál inkább azt szoktuk hangsúlyozni, hogy mit kell csinálni be- illetve kilégzésre, pontosan azért, mert néha egy vinyásza alatt több légzést és több mozdulatot is végre kell hajtani.

Eddig tartott az elméleti bevezető a könyvben, és most fog következni az egyes sorozat tárgyalása, rettentő sok anatómiai részlettel egybekötve.