Néhány napüdvözlet után összehangolódott a ritmusunk, valamennyire elhúztunk a többiektől is, de ők úgyis "csak" az 1. sorozatot csinálták. Az 1. sorozat közepére már jócskán folyt a víz mindenkiről, a vinyászák pedig nem teljesen úgy mentek, ahogy szerettem volna. mindenesetre az ászanák meg a légzés egész jól sikerültek, a szuptakúrmászanán még lehetett volna srófolni.
Elkezdtük a 2. sorozatot. A pásászanánál mindkét oldalon összeértek az ujjaim, hurrá! A hátrahajlítások viszonylag jól mentek, mondjuk a galambpózban még nem sikerült megfogni a bokámat, és a fejem sem ért a talpamra. Az ékapáda-sírsászana jobb lábbal még béna, a bal lábam már ott marad rendesen. A dvipadából háromszor eldőltem, Ági is, úgyhogy ugrottunk a jóganidrászanára. Ezt viszont meg tudom csinálni úgy is, hogy a bal lábamat hajtogatom be előbb a nyakam mögé. Szóval van haladás, és annak meg különösen örültem, hogy egyben végig tudtam csinálni a két sorozatot, mert ilyet most csináltam először.
A krokodilpózban történő ugrálás után már annyi energia izzott bennem, hogy kénytelen voltam kinyitni a terem ajtaját, pedig csak 33 fok volt. A víz továbbra is szakadt rólam, a fejenállásoknál nem is láttam, annyira a szemembe csurgott. Végigcsináltam a hét fejenállást, de vinyászák nélkül, kézáthelyezéssel, ahogy a 4. sorozatban szokták. Utána nyomtam vagy 7-8 dropbacket, és mivel kifárasztott a két sorozat, itt át is tértem a befejező gyakorlatokra. Végül relaxációval együtt két óra alatt megvoltunk, ami bíztató jel, pedig rendesen lélegeztünk, bizony Isten!
A többiek már fel is keltek savászanából, 1-2 ember maradt még bent gyakorolni ezt-azt. Ági tartotta utána a két Agni-órát, mindkettőre jöttek húsvét-vasárnap is. Bár tegnap éppen a dupla gyakorlás ellen ágáltam, azért abból a szempontból van létjogosultsága az én rendszeremben is, ha két órába belefér. Szóval néhány ötlet a turbó gyakorlásra (persze csak sok év rendszeres gyakorlás után ajánlott, illetve ha tudod mind a hat sorozatot): Napi két sorozat egyben (1-2, 3-4, 5-6), mindegyik heti kétszer, illetve alkalomszerűen lehet hármat is tolni egyben (kb két és fél órába bele kell, hogy férjen).
Sőt, egyszer ki kellene próbálni egy igazi 300 edzést is! Tudvalevőleg a "300" című kultuszfilm szereplői, akik spártai katonákat alakítottak, több hónap kemény kettlebell-kiképzésen vettek részt előtte, hogy úgy nézzenek ki az izmaik, mint ahogy a spártai katonáké. Persze ettől eltekintve a hasizmaik szerintem habgumiból voltak, de a kettlebell-esek és egyéb erő-edzők körében szállóigévé vált a 300-edzés, ami szupernehéz állóképességi próbát jelent.
Az Astanga-triatlon után, amit István javasolt (108 napüdvözlet, 108 dropback, 108 csakrászana-vinyásza) után bevezethetnénk a 300-edzést is. Ha egyben akarod lenyomni mind a hat sorozatot, kezdővel az elején és befejezővel a végén, akkor szerintem az kb. 300 percet, vagyis öt órát venne igénybe. Komoly kis maraton, az biztos, de esküszöm, egyszer kipróbálom, mielőtt meghalok.
Egyébként hozzátennék még egy-két tényt zárógondolatnak: Amikor az első nyugati tanítványok mentek Pattabhihoz Jois-hoz, akkor két hónap alatt három sorozatot tanított meg nekik. Manju szerint eleve három sorozat volt, vagyis ebben benne volt nagyjából minden. Ez kb. egybeesne az én dupla sorozat-elméletemmel. David Williams szerint négy sorozat van, vagyis ő az Advanced A-B-t és az Advanced C-D-t egy-egy sorozatnak veszi. Ez persze attól függ elsősorban, hogy hajlandó vagy-e ötven ászanát gyakorolni a középső részben, vagy csak huszonötöt. Sőt, van, aki azt mondja, hogy valamikor a négy haladó sorozat ászanáit egy sorozatként gyakorolták. Ebben az esetben érthető az, hogy különböző emberek 3, 4, illetve 6 sorozatról beszélnek az Astangában.
Szóval, ha rendesen megtanulom a 3-4. sorozatot is, akkor azt is duplázhatom. Egyelőre a technikát és a dristi-légzés-bandhát csiszolgatom, és próbálom megjegyezni a 3. sorozat ászanáinak sorrendjét, amellett, hogy törekszem a helyes végrehajtásukra. Úgyhogy jön az Astanga 300, de még nem most.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése