Jógablogok

Érdekes dolog, hogy aki elkezd jógázni, és kialakul nála a "jógafüggőség", az általában olyan jelentős eseménynek éli meg a jóga jelenlétét az életében, hogy blogot kezd írni róla. Persze nem mindenki, de aki szeret írni, az viszont igen. Próbálom nyomon követni az interneten azoknak a bloggereknek az írásait, akik nálunk jógáznak az Atma Centerben. Ha tudtok még ilyen blogokról, amiket és nem ismerek, akkor szóljatok lécci, ha éppen ti írjátok, akkor is.

Egy-egy ilyen blog nagyon jó visszacsatolás nekem, hogy mi csapódik le az emberekben az oktatásról, az órákról, a jógáról, és esetenként rávilágíthat a jóga vagy a gyakorlás olyan aspektusára, amit én magam esetleg még nem vettem észre. Érdekes közlési formává vált a blogolás, amit egyesek még napi Facebook-os szösszenetekkel is kiegészítenek. Itt meg is ragadom az alkalmat, és ünnepélyesen bejelentem, hogy most és a jövőben is csak a Facebook-on keressetek, mert nem nyitok accountot sem a Twitteren, sem a Myspace-en, az IWIW-es fiókomat pedig, ha nem is szüntetem meg, nem fogom látogatni. Közösségi portálból is elég egy (legalábbis nekem).

Szóval régen az emberek naplót írtak, amivel kapcsolatban általában az volt az elképzelés, hogy úgysem fogja elolvasni senki, de legalább kiírtam magamból, ami nyomta a lelkemet. A blogról viszont ez nem mondható el, mert totál vadidegenek is olvassák, akikkel lehet, hogy soha életedben nem is fogsz személyesen találkozni, sőt, néha vaskosan vissza is kommentelnek. Egy bloggernek erre készen kell állnia. Ezt a blogot például napi 150-200 ember olvassa, és mellesleg 330 bejegyzés fölött járok már, úgyhogy ha keresgélsz benne, valószínűleg elég sok mindent meg fogsz találni az Astangával kapcsolatban. Nade lássuk a többi bloggert!

Asszem volt az első, aki rendszeresen elkezdett tudósítani a jógás élményeiről, és ezt ma is teszi, két fiúgyermek mellett, ami nem csak a blogolást, hanem még a gyakorlást is megnehezítheti időnként.

István per pillanatnyilag ismét Mysore-ban tartózkodik, és kaptunk tőle egy halvány ígéretet, hogy lesz majd blogpost, de végül megírta nekem, hogy annyira elmerült a jógamátrixban, hogy nincs kapacitása, kedve beszámolókat írogatni az itthon maradottaknak, akiknek legfeljebb ez a kis virtuális ablak maradna nyitva az Astanga Mekkájára. Azért a régi posztjait érdemes elolvasni, ha valaki még nem tette: Yoga Year in India.

Két Kettlebell-edző is fel-fel szokott bukkanni nálunk, Ricsi és Adri. Ilyenkor persze a blogjukban is megemlítik az élményeiket. Persze a legutóbbi posztok inkább a súlyzó-emelgetésről szólnak, mint az Astangáról. Azért viszont köszönettel tartozom Ricsinek, hogy a saját testsúlyos gyakorlatokra felhívta a figyelmemet. Azóta is haszonnal forgatom Paul Wade könyvét, és alkalmazom a gyakorlatokat az Iron yoga-órán. Ricsiéknél még csak lappang a jógafüggőség, mivel ha teljesen megnyilvánulnak a tünetek, akkor minden nap jógázni akarsz, és különböző szimptómákat tapasztalsz, ha kihagysz egy napot. Nekem például a lábaim szoktak bedagadni a jógamentes napokon, ha sokat ülök. Úgyhogy ezúton is üzenek Ricsiéknek, hogy kihűlt már a matracuk, ideje jönni és ráizzadni egy kicsit.

Legújabb bloggerünk Kata, aki két-három hónapja jógázik. Első hetei után ráállt a duplázásra, minden nap egy Agnit és egy Astangát nyomott egymás után. Figyelmeztettem is, hogy ez sok lesz így, úgyhogy most visszaállt a napi egyszeri gyakorlásra, és időnként reggeli Mysore órára is odaér. Az ő blogja egy igazi yoga-chichkie blog, szerintem még bestseller is lehet a végén. nagy filozófiát ne várjatok tőle, de ha szórakozni akartok, akkor remek olvasmány.

Fel-felbukkan még egy-két kósza blog, amelyiknek a szerzőit nem tudom beazonosítani, de amit ír, az alapján nyilvánvaló, hogy nálunk jógázik vagy jógázott. Ilyen például a skydisco blog, amelyben ugyan december óta nem volt bejegyzés, úgyhogy lehet, hogy a leányzó jógás pályafutása éppen szünetel (remélem csak átmenetileg).

Pórffy Csaba jógablogjában is lehet érdekes bejegyzéseket találni. Amellett, hogy a saját stúdióját üzemelteti, és órákat tart, rendszeresen megjelenik az Atma Center óráin, különös tekintettel a 2. sorozatra. Épp most nyitottak egy új stúdiót a Mester utcában, és sok érdekes órával, tanfolyammal, workshoppal várják a vendégeket. Talán egyszer én is eljutok oda, hogy megnézzem.

És végül, de nem utolsósorban, említsük meg a Main Shala blogját. Az Október 6. utcai astanga iskolát szoktuk ezzel a megtisztelő jelzővel illetni. Mysore-ban Pattabhi Jois iskoláját nevezik így, mivel az a legrégebbi, de ma már több mindenki oktat Astangát Mysore-ban is. Budapesten is színes a választék, de aki forrón szereti, az általában nálunk köt ki.