Trivandrum, azaz Tiruvananthapuram Kerala fővárosa, ide érkezett a repülőgép, amikor jöttünk. Ma ide szerveztünk kirándulást, de előtte még mentünk jógázni. Ismét 2. sorozat volt, legalábbis nekem és Áginak. Ő már vissza akart menni az 1.-re, de meggyőztem, hogy péntekig gyakoroljuk a 2-t, mert legalább ötször meg kell csinálni egymás után, hogy az idegeidre hatni kezdjen. Ez egyeseknél úgy jelentkezik, hogy az idegeire kezd menni a sorozat, de ez a tisztulás jele. Az állókat végigcsináltuk a vírabhadrászanáig, majd a pásászanánál kiderült, hogy nem vagyok ma annyira hajlékony, mint tegnap. Biztos azért, mert csak két fagyit ettem, és nem négyet. De azért Shiva összeakasztotta a kezeimet mindkét oldalt, és a Krouncshászanánál is jól meghúzta a lábamat. Persze már az álló pádángusthádszanáknál rég 180 foknál jár, még azzal sem foglalkozik, hogy az álló lábamat kicsit behajlítom, hogy tovább tudja tolni a felsőt.
A csípőnyitók kicsit kevésbé mentek, de azért végigigazítgatta. A Karandavászana most valamivel simábban ment, mint tegnap, bár a fejemet letettem. Áginak is ezzel van problémája, ezért nem is akarta gyakorolni a 2.-t. De ha nem gyakorlod, sosem fog menni. A hátrahajlítóknál is hathatósan segített Shiva, illetve a végén jól megcsavargatott a szupta-úrdhva-páda-vadzsrázsanában. A dropbacknél az első hátrahajlításból sikerült felállnom, a többi háromnál ott volt és segített. A befejezőben még a fejenállás is izgalmas, mert a sírsászana A és B után felemeled a fejedet a földről, és átmész Skorpióba, onnan pedig leereszt hídba, és felállít.
Szóval megvolt a gyakorlás, Kalarira ma nem maradt időm, mert fél kilenckor indult a taxi. Lepujáztunk, megreggeliztünk, és kisétáltunk a taxi-végállomásra. Trivandrumból tulajdonképpen csak az MG Roadot ismertük meg. Ehhez esett közel a templom, ahol Padmanabhaswami, vagyis Visnu fekvő múrtiját imádják. Csak az volt a gond, hogy a papok nem engedik be a külföldieket, csakis a Maharadzsa személyes engedélyével, amivel pillanatnyilag nem tudtunk szolgálni. Legközelebb jobban rákészülünk. Azért kívülről lefényképeztük a templomot, és utána betértünk a királyi palota múzeumába.
A radzsasztháni palotákohoz képest a keralaiak jóva egyszerűbben néznek ki, és nagyon sok fát használnak bennük. Jellegzetes cseréptetejük van, alatta rácsos faburkolattal, ami hűvösen tart, de lehetővé teszi a levegő járását. A Rama-varma királyok családfája a 8-9. századig van visszavezetve, az utolsó előtti király csupán egy évig élt a palotában, ami négy év alatt készült el. Volt benne egy irdatlan nagy kristály trónus, meg egy elefántcsont trón is. Emellett egy kazal rozsdás kard, jó hosszú puskák és szép képek, m
eg ajándékok messzi földekről. Végignéztük, titokban ellőttünk egy-két fotót, majd irány a bazár.
Először ájurvédikus gyógyszert akartunk beszerezni, több-kevesebb sikerrel, majd különváltunk, ki-ki vérmérséklete szerint shoppingolt. Mi Bogyóval az otthoniaknak vettünk ajándékokat. Mindent összevetve Trivandrum nem túl izgalmas és elég drága város, fél nap elég is volt benne. A többi túra természeti szépségeket céloz majd, a kultúrából egyelőre ennyi elég volt.
Délután alig vártuk a hazaérkezést, egyből bevágtuk magunkat a tengerbe. Naplementéig kint töltöttük az időt, ismét jó vörös lettem, mint tegnap is. Remélem, azért nem hámlok le teljesen. A parton jógáztam egy kicsit, és megcsináltam negyven dropbacket. Minden egyes hátrahajlásnál láttam, hogy egyre több ember néz, mint a cirkuszban. A többiek is megjöttek, beálltunk egy-két képre.
Este hatkor indulás vacsorázni. Ezúttal a Karuna vega étterem lett kiszemelve, ahol iszonyú lassan készül el a vacsora, de azért finom. Mai különlegességek: mindenki panírt (házisajtot) evett különböző változatokban. Az enyém volt a legegzotikusabb, Panir Kadai a neve, és egy kis wokban hozzák ki, ami alatt egy láng ég.
A tartalma irdatlan csípős volt, percekig nem éreztem a nyelvemet. Virgin Mojitot is ittunk (mentás limonádé), kár, hogy nem darálták bele a mentát. Fél kilenckor szabadultunk, irány a netcafé, ami tízkor zár, addig még be kell kalapálnom a bejegyzést. A holnapi viszontlátásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése