Egy ideig motoszkált a fejemben, hogy a mai blogbejegyzésnek a "Fájdalom világa" címet adom, de azután átértékeltem a helyzetet, végül is nincs olyan rossz dolgom itt kint, mi a fenének panaszkodjak. Na jó, egy kis fájdalom azért volt, de semmi extra. A tegnapi leégésemtől tudtam ugyan aludni, és még fejenállni is reggel, mivel a fejtetőm nem pörkölődött meg annyira, mint a homlokom, de azért fáj a vöröslő bőr, úgyhogy mára bezárkóztam a szobába a nap elől, úgyis volt dolgom. Reggel indultunk gyakorolni, Ági lazán bedobta, hogy ő a parton jógázik Zsuzskával. Kösz, nyomhatom megint a 2. szériát egyedül. Végül letoltam, Shiva igazgatott rendesen. A tegnapi Kalaritól megint fáj a combom, lassan most már minden izmom. Óra után lementem, Ambarish ott tétlenkedett. Óvatosan, szenvedő képet vágva, bedobtam neki, hogy ma csak rövid edzés legyen, mert mindenem fáj, azután pedig mutassa be a formagyakorlatokat, mert videóra akarom rögzíteni, hogy otthon is gyakorolhassak.
Egymagamban voltam a sálában, kisvártatva Ildikó is
csatlakozott. Straight leg, forduló, keresztrúgás, köríves ki-be. Mondom magamban, ma sem lesz könnyített edzés. Mutatott egy-két új figurát is, például a lépések között fel kellett emelni az egyik lábunkat behajlított térddel. A vírabhadrászanát hátrafelé is nyomtuk, így még egzotikusabb. Derekasan kitett magáért. Jó negyven perc után, amikor már kapkodtuk a levegőt és törölgettük magunkról az izzadságot és a sarat, Ambarish mosolyogva megkérd
ezte, hogy ez már elég-e. Ilyenkor body language-el kifejezem, hogy "finished" vagyok, mire még két kör straight leg-et kapok, és utána engedi megcsinálni a befejező tisztelgést.
Utána jött a forgatás. Lazán ledobta csíkos ingét, majd beindult. Olyan figuráka
t mutatott, hogy csak lestem. Hét és fél percen keresztül parádézott, ennek örülök, ha az egy tizedét begyakorlom egy év alatt. Meg is csináltam a filmet, ha hazaérek feltöltöm a Yourtube-ra, mert itt gyenge a sáv.
Lassan bandukoltam hazafelé, otthon zuhany, puja, szokásos reggeli corn flakes, ananász, gyömbértea stb. Most már a vállam és a karom is fáj
a többi mellett, áttételes izomlázban szenvedek, plusz a leégés. Meg is embereltem magamat, nem rohantam ki egyből reggeli után az óceánban lubickolni. A szobában maradtam, kicsit pihentem, közben összeraktam Ambarishnak a filmet egy dvd-re, valamint Shivának a jógás fotókat. Délután négy felé azért csak kimerészkedtem egy negyedórás fürdésre, de előtte jól bekentem magamat Bogyó 50 faktoros naptejével.
Még mindíg király az óceán, bár a heves hullámzás egy csomó mindent kisodor, sajnos emberkéz alkotta tárgyakat, szemeteket, ami kellemetlenné teszi a fürdőzést. Emellett egy kazal indiai nyomul a vízben, elég nagy a tülekedés. A dropback ma elmaradt, leamortizált állapotomra való tekintettel, illetve azért, mert fél ötre menni kellett Shivához mantra-órára.
Ja, az indiaiakkal kapcsolatban jut ezsembe, a magyarokon simán túltesznek az állatságban. Tegnap megjelent vagy húsz indiai, biztos csapatépítő tréningen voltak. Reggel sörözéssel indítottak, majd délutánig folytatták. Közben be-beborultak a medencébe, szegény nyaraló kisgyerekeket elriasztva. Délután tökrészegen elindultak sétálni, és mire visszaértek, az egyiknek eltört a lába, friss gipszben hozták. Vagy öten felrángatták a másodikra a szobájába, majd tovább vigadtak éjfélig.
A mantra-órára visszatérve, egész fájdalommentes volt Shiva reggeli igazításaihoz képest, azt mondta, fél óra lesz, ehhez képest majdnem másfél óráig mantráztunk. Az Astanga-mantrákat lenyomtuk, meg Ganés, Patandzsali, Sánti és Guru-mantrákat. Jó energia keletkezett, Shiva beígérte, hogy jövőre többet is fog tanítani. Ildikó be is jelentkezett nála Teacher Trainingre.
Estére a Suprabhatamra esett ismét a választás. A teljesség igénye nélkül: Cottaga Cheese Soup, Paneer Rajma Masala, Pumpkin Masala, Cashew Masala, Vegetable Fried Rice, Tossed Salad stb. Én elhúztam internetezni a vacsi végén, talán ma jobban időben tudok végezni. A fejem még mindig ég, megnézem, holnapra bebarnul-e vagy lehámlik. István szerint egy Hot Ashtangás ne panaszkodjon holmi leégés miatt.
Mellesleg tegnap kidolgoztuk az Astanga-triatlon műsorszámait: 108 napüdvözlet, 108 csakrászana-vinyásza, és 108 dropback. Aki előbb végez, vagy aki túléli, az nyert. Lehet gyakorolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése