2010. január 26., kedd

Öt ok 2. rész

Ma akkor öt ok a jóga mellett és öt ok az egyáb mozgásformák ellen. Tévedés ne essék, még mindig jobban tartom, ha valaki bármit is mozog, mintha semmit nem csinál. Az is igaz, hogy a különböző embereknek más és más a habitusa, és nem mindenkinek fog bejönni az Astanga, főleg 36 fokban. Mégis azért megkockáztatom, hogy jóga-fanatikusnak tekintsenek, ugyanis többen jöttek már jógázni, akik más sportágakból kiöregedtek vagy megérezték a káros hatását. Hátha a blogbejegyzést olvasva még egy páran kipróbálják a jógát, és talán egyesek annyira rá is kattannak, hogy fokozatosan megszűnik az igényük az egyéb sportra. Nekem furcsa például, amikor azt hallom, hogy egy jógatanár futni jár vagy konditeremben súlyzózik. Szerintem a jóga egy teljes rendszer, és mindazt biztosítja a testünknek és a lelkünknek, amire szüksége van.

1. Egyoldalú terhelés: a legtöbb mozgásforma specifikus terhelést ad bizonyos izmokra, és ezeknek az izmoknak a megerősödése az ízületi mozgáshatár beszűküléséhez vezet. Példák: a futóknak megrövidül a hamstringje, a testépítőknek kötött lesz a válla. Vannak féloldalas sportok is, pl. vívás, tenisz stb.

2. Ízületi kopás: A fentiek következménye az egyes ízületek kopása, és az ízületi szalagok túlterhelése, pl. térd vagy ágyéki csigolyák az ugrálós, futós sportoknál.

3. Helytelen légzés: A jóga szerint a szájon át történő légzés kimerültséget okoz, és megrövidíti az életet. A legtöbb mozgásformában nem fordítanak megfelelő figyelmet a helyes légzésre, ami által az anyagcsere hatékonysága lecsökken. Ennek az egyik következménye az izomláz.

4. Sérülések: Szinte minden sportban van rá példa, sőt, még a jógában is, de itt kiemelném a küzdősportokat, ahol a traumatikus behatások még nagyon figyelmes küzdelem esetén is gyakorlatilag elkerülhetetlenek.

5. Adrenalin: A manapság különösen divatos extrém sportok adrenalin-növelő hatása az örömérzet ellentétes pólusát villantja meg a tudat számára a jóga relaxáló, megnyugtató hatásával szemben, amely az idegrendszer regenerációját segíti elő, szemben a fokozott adrenalin-termelődéssel járó "riadókészültséggel".

és akkor az öt érv a jóga mellett:

1. Teljes körű stimuláció: A jóga gyakorlása pozitív módon stimulálja az anyagcserét minden szinten, az összes szövetet regenerálja, és harmóniát teremt a test és az elme között. A helyesen összeállított jógagyakorlatok (ezalatt nem csak az ászanát értem) sokoldalúan edzik a testet és fejlesztik a személyiséget is.

2. Szöveti regeneráció: A fentiekből következőleg a jóga terápiás hatással rendelkezik nem csak egyes sport-sérülések, hanem a legtöbb szervi és pszichés betegség esetén is.

3. Tudatos légzés: A jógában tudatosítjuk, és irányításunk alá vesszük a légzést, ami által a mozgásunk is tudatossá válik, nem csak megtanuljuk érzékelni a test vegetatív funkcióit, hanem képessé válunk tudatosan irányítani is azokat. A helyes légzés a kapu, amely a meditációhoz vezet.

4. Fizikai és mentális regeneráció: A tudatosság fejlesztése által megtanuljuk kezelni az egyensúly-zavarainkat, és tanulunk a hibákból, sérülésekből is.

5. Szerotonin, melatonin, stb.: Belső elválasztású mirigyeink több olyan hormont is termelnek, amelyek biztosítják a test hatékony és kiegyensúlyozott működését, illetve az elmére visszahatva elősegítik a harmóniát és a boldogságérzetet. A jóga olyan ideális állapotot idéz elő a testben és az elmében, amelynek hatására a szervezet működése jelentősen megváltozik, és minőségileg összehasonlíthatatlanul jobb életet élhetünk, mint a jóga áldásai nélkül.

12 megjegyzés:

Kecskeméti Balázs írta...

Lehet ebben valami. Az edzőtársaim kung-fun ezt úgy fejezték ki, hogy "a jógán Balázst megtanították izzadni".
Megfigyeltem, hogy mióta rendszeresen ashtangázom, könnyebben leküzdöm a holtpontokat, hamarabb kezdek el izzadni.

Gauranga Das írta...

Ja, igen az izzadásra nem is tértem ki. Számomra az egyik legegyértelműbb élettani jele annak, hogy az ember növényevő, az, hogy izzad. A ragadozó állatoknak ugyanis nincsenek izzadságmrigyeik. Ugyanakkor a húsevő emberek szervezete "leszokik" az izzadásról, ami arra utal, hogy a testük csatornái sokkal jobban el vannak tömődve, mint a vegetáriánusoké. Persze vannak kivételek, de szerintem lehet összefüggés a táplálkozás és az izzadás között.

Névtelen írta...

Ez így elég szektásan hangzik, szerintem a jóga épphogy nem az ilyen gondolkodásmódról szól. :)

Tökéletesen igazad van, hogy nyilván minden mozgást lehet jól és rosszul csinálni (a jógát is lehet egészségkárosító módon). Pl. a kötött váll meg a megrövidült térdin sem alakul ki, mivel nem véletlenül szoktak a testépítők és a futók nyújtani az edzések után, esetleg külön nyújtó edzéseket beiktatni. :)

Az meg miért furcsa, hogy ha egy jógaoktató súlyzózni, futni jár? Ha férfi az illető, esetleg szeretne edzett, férfias izomzatot, például. A helyes pulzustartományban, helyes légzéssel végzett futást meg a kardio sportokat semmiféle jógairányzat nem tudja helyettesíteni.

Én inkább úgy fogalmaznám meg az általad említetteket, hogy a jóga nem "előnyösebb", mint ezek, hanem teljesen MÁS jellegű terhelést és előnyöket ad. Persze ez csak az én véleményem.

"Szerintem a jóga egy teljes rendszer, és mindazt biztosítja a testünknek és a lelkünknek, amire szüksége van."

Igen, bölcseleti szempontból. A jóga abból a szempontból teljes, amilyen célra kitalálták. Ez pedig nem elsősorban a testedzés szerintem.

Üdv: Vajrayogi

Gauranga Das írta...

Kedves Vajrayogi,

vagy nevezzelek inkább Vajrafitnessnek? (Bocs a szarkazmusért). A súlyzós edzést továbbra is károsnak és értelmetlennek tartom, mert természetellenes mozgásra készteti az izmokat és az ízületeket. Nekem az Astanga és az Iron yoga tökéletesen elég kardiónak és izommunkának is. Mindezt azon az alapon mondom, hogy évekig végeztem súlyzós edzéseket is, és a testépítők NEM NYÚJTANAK. SEMENNYIT SEM. Neked is azt ajánlom, hogy próbálj ki egy Hot Ashtangát és egy Iront és utána alkoss véleményt arról, hogy mit ad a jóga és mit nem testedzés szintjén.

Névtelen írta...

Nem értem, mi indokolja ezt a támadó hangnemet, bár lehet, hogy csak én értem félre.

A jóga gyakorlásában én épphogy nem a fitneszt keresem, többnyire szeretek mindent arra használni, amire kitalálták. Ha erősödni és izmosodni szeretnék, akkor sportolok, ha meg kiegyensúlyozottságot, koncentrációt, egészségmegőrzést, energetikai tornát és szellemi fejlődést szeretnék, akkor jógázok.

Hogy a jóga testedző hatásának megismerésére épp az Iron jógát javaslod, azért furcsa számomra, mivel azt te alkottad a youtube-on látott börtöngyúrás-videók, illetve egy könyv olvasmányélménye alapján. Ne értsd félre, ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy az szép, jó, hasznos, de arról lehetne vitatkozni, hogy ez a mozgásrendszer mennyiben tekinthető jógának. Persze mindent lehet jógikus hozzáállással/elnyugtatott tudatállapotban, bandhákkal, megfelelő légzéssel stb. csinálni, és közben tiszteletben tartani a testünket.
Sajnálom, ha neked negatív tapasztalataid voltak a testépítőkkel, de csak ismételni tudom, hogy az a testépítő, aki nem nyújt, kokszol, egyoldalúan edz s.í.t., az rosszul edz.

Ezt meg nem tekintélyelvű érvelésként írom, csak tényként, hogy az astanga jógát jó ideig gyakoroltam, (sajnos meg kell kockáztatnom, hogy legalább akkora tapasztalatom van benne, mint neked), tehát nem szükséges megismernem.

Üdv: Vajrayogi

Gauranga Das írta...

Kedves Vajrayogi, nem volt támadó a szándékom, inkább amellett az álláspontom mellett szerettem volna kiállni, hogy a jóga teljes rendszer, és ugyanúgy használható erőfejlesztésre is, mint a hajlékonyság fejlesztésére, illetve az elme fegyelmezésére.

Én nem érzem szükségét, hogy súlyzókkal eddzek, a saját testsúlyom épp elég. Az emberi test arra van tervezve, hogy a saját súlyát szinergikusan mozgassa, erről szól a vinyásza is, nem tudom, hogy neked ezt mennyire sikerült megérezned.

Ha jó ideig gyakoroltad az Astangát, akkor kíváncsi lennék, miért hagytad abba, mit nem találtál meg benne. Persze lehet, hogy neked másra van szükséged. Az, hogy engem ez így kielégít, és másokat is a környezetemben, nem jelenti, hogy mindenki így fog gondolkodni, vagy mindenkinek erre van szüksége.

Nem fognak kiürülni a spinning-termek és a step-órák sem, és azoknak, akik azok iránt rajonganak, nehéz lenne mindig azon meditálniuk, hogy ez mennyire nem tesz nekik jót.

Az Iron yoga csak egy kísérlet, amiben azt vizsgálom, hogy miként lehet a jógikus elvek alapján, harmonikusan, de ugyanakkor maximálisan kifejleszteni az erőnket. A nagy izmokkal rendelkező emberek általában nem rendelkeznek tényleges erővel, mert az erőfejlesztő gépek izolálják az egyes izmokat, és a szteroidok túlzottan megnövelik az izomtömeget.

Nem kötelező persze Iron yogának nevezni, nevezheted calisthenics-nek is, vagy éppen akrobatikának, ha úgy tetszik.

Névtelen írta...

Semmi kifogásom nincs az Iron Yoga elnevezésében, igazából a név az részletkérdés. Egyébként szimpatikus a koncepciója, és örülnék, ha hosszabb távon is sikeres lennél vele.

Annak, hogy ma már nem gyakorlom rendszeresen az astanga jógát, kizárólag szubjektív okai voltak, ahogy írtad is, úgy láttam, hogy nem igazán ez az én utam, inkább a hagyományos, "szoft" hatha jóga felé fordultam. Nyilván volt benne, ami nem tetszett, na de negatív véleményt egyrészt nem szeretnék egy astanga blogra írni az irányzatról :)), másrészt azt sem akarom, hogy bárkit akaratlanul is befolyásoljak a saját követendő jógairányzata megválasztásában.
Természetesen semmi bajom a stílussal - mint ahogy semmiféle más (jóga)irányzattal sincs -, és maximális tiszteletem azoknak, akik napi szinten tudják integrálni az életükbe az astanga gyakorlásmódját.

Üdv: Vajrayogi

Gauranga Das írta...

Kedves Vajrayogi,

szó sincs róla, hogy üldözném az ellentétes véleményt vallókat, sőt! A blogom a szabad vélemény-nyilvánítás helyszíne! Engem is érdekelne, hogy mik voltak a személyes tapasztalataid, nem feltétlenül azzal a célzattal, hogy meggyőzzelek arról, mit csináltál rosszul. Ha jól értelmezem, akkor a szoft hatha mellett azért gyúrsz is, nem?

Névtelen írta...

Nem is arra céloztam, hogy üldöznéd (egyébként ez sem lenne baj, elvégre a saját blogjában mindenki annak enged teret, aminek szeretne), csak úgy gondoltam, hogy nem lenne túl udvarias dolog. :)

Szinte biztos, hogy rosszul csináltam dolgokat, ezért tényleg érdekelne a véleményed, magyarázatod.
Röviden a tapasztalataim:
- légzés: egyrészt engem a mellkasi légzés nagyon "felstresszel", felpörget, olvastam, hogy ugyanígy lélegzünk stesszhelyzetben, ez a légzés segít telenyomni a szervezetet
adrenalinnal. Hiperventillációs tünetek is gyakran jelentkeztek nálam. Plusz szerintem férfiak nehezebben tudják elsajátítani ezt a légzést, mivel rájuk jobban jellemző a hasi légzés. Másrészt ez a fajta légzésmód annyira speciális, hogy az élet más területein nemigen lehet használni. Olvastam a bejegyzésedet a könyvbeli idézettel, nekem az sem segített, ha csak az alhasi rész van behúzva.
- ászanák kötött sorozata: egy idő után monotonná válhat, plusz nem igazán értem, hogy miért felpörgött szervezettel kell belemenni a fordított tartásokba, nem vagyok biztos benne, hogy a keringésnek, agyi hajszálérhálózatnak jót tesz, ha megnövekedett pulzusszámmal csinálunk gyertyát. Nincs meg az a lehetőség sem, hogy én pl. csak lazító jógagyakorlatokat szeretnék csinálni (este lefekvés előtt).
- nehézség: rögtön dinamikus gyakorlással kezd, plusz az említett adrenalinfröccs is csökkenti a szervezet fájdalomérző képességét, így nagyobb a lehetősége a sérüléseknek. A bandhákról nem is beszélve, egy utcáról betért kezdőnek szerintem nem sokat mond, hogy feszítsd meg a medenceizmot úgy, hogy se a húgycső, se a végbél ne legyen feszes. A keringésre gyakorolt hatása miatt bizonyos életkor fölött, eü. gondoknál, túlsúlynál sem biztos, hogy nyugodtan javasolnám.
- a gyakorlás célja: ha valaki akár spirituális, akár wellness célokat szeretne elérni a jógával, szerintem vannak erre kevésbé megerőltető irányzatok. Ha meg edzeni, erősíteni akar, szintén talál veszélytelenebb módszereket.

Nem szoktam súlyzózni, a jóga mellett dinamikus erősítést és futást szoktam gyakorolni, főleg akkor, ha úgy érzem, a szervezetemnek/tudatomnak durvább gyakorlásra van szüksége, mert pl. ingerültség akadályozza a jógázást és az összpontosítást.

Vajrayogi

Gauranga Das írta...

Kedves Vajrayogi,

Az utolsó hozzászólásod annyira megihletett, hogy szeretnék egy külön blogbejegyzést szentelni a megválaszolásának. Nagyon értékelem, amikor az emberek úgy tudnak véleményt nyilvánítani, hogy nem akadnak bele az egójukba, és el tudják fogadni azt, ha valakinek más a véleménye, sőt, még tanulni is tudnak belőle. Csak így tovább, és jövő héten érkezik az ígért blogbejegyzés!

Unknown írta...

minden udvariaskodás ellenére, azért én érzek némi feszültséget... :)

Kedves Vajrayogi, először is jógázom és nem jógázok.
Megértem az álláspontod, nem az Ashtanga jóga, sőt nem a jóga az egyetlen lehetőség, hogy fejlesszük magunkat. A kérdés az, hogy hova szeretnénk eljutni és ehhez mi a legkézenfekvőbb fizikai tevékenység. Hogy kinek milyen jógairányzat vagy mozgás fekszik szerintem személyiség kérdése (és nem testsúlyé például...). Továbbmegyek: igenis bárki elsajátíthatja az uddzsájí-t és megtanulhatja kontrollálni a pulzusát, aki igazán szeretné. Nem az a lényeg, hogy mit csinálsz, hanem hogy hogyan.

A folytatást rátok bízom.

Ashtanga is the best! ;)

Pilla (P. Lilla)

Névtelen írta...

Szia Lilla!

Kérlek ne vedd kukacoskodásnak a jógázok-jógázom kérdését, de erre szerintem érdemes kitérni részletesebben is egy jóga blogban, számítottam erre a felvetésre. :))

Általánosságban, az ikes igaragozás a mai magyar nyelvhasználatból kiveszőben van, és én úgy tudom, hogy a még a valódi ikes igék esetében sem tekinthető hibának a "-k" igerag egyes szám első személyben (pl. eszem helyett eszek), hanem csak egy kevésbé választékos, hétköznapi, informális nyelvhasználatnak.

Ami a konkrét felvetést illeti: a "jógázik" ige esetében szerintem nem egy valódi ikes igéről van szó, hanem egy idegen főnévből "-z" + "-ik" toldalékokkal képzett igéről (kvázi "-zik" képző). Pl. netezik, PlayStationözik, szaunázik, guglizik. Ebben az esetben pedig szerintem nem ikes ragozás van E/1-ben, tehát én a jógázok, szaunázok stb. alakokat használnám inkább az említett esetben.

Én egyébként semmiféle ellenszenvet vagy haragot nem érzek Gauranga iránt, még ha adott esetben ütköztetjük is a véleményünket.

Vajrayogi