Gregor Maehle könyvének újabb részlete:"Az Uddzsájí pránájáma gyakorlásának legfontosabb oka azonban nem a fizikai hatásaiban rejlik, hanem abban, ahogyan az elmét lecsendesíti. Miért kell lecsendesíteni az elmét? A Jóga-szútra 1.2. azt mondja: "A jóga az elme változásainak lecsendesítése". Az 1.3-as szútra pedig azt mondja: "A látó csak akkor létezik a valódi természetében, ha az elme lecsendesedik."
Az elmét egy tóhoz lehet hasonlítani. Ha megjelennek a gondolati hullámok (vrittik), akkor az megzavarja a tó felszínét, és az elkezd fodrozódni. Ha belenézel a vízbe, akkor a külsődnek csupán az eltorzult megjelenését érzékeled. Ezt az eltorzult tükörképet látjuk folyamatosan, és ez az oka, hogy nem ismerjük valódi önvalónkat. Ez szenvedést (duhkha) és tudatlanságot (avidjá) eredményez.
Amikor a gondolati hullámok elültek, és az elme tavának felszíne első alkalommal kisimul, akkor láthatjuk, kik is vagyunk valójában. Az elme teljesen tiszta, és ennek eredményeképpen azonosulni tudunk azzal a tárggyal, amelyikre ráirányítjuk (Jsz. 1.41.). A jóga-irodalomban az elme hullámzásainak lenyugtatását gyakran az elme kontrolljának vagy megfékezésének tekinti a jóga-irodalom. Az "elme-kontroll" kifejezés azonban félrevezető, és nem szerencsés. Az olyan bölcsek, mint Ramana Maharishi határozottan kritizálták ezt az elképzelést, mondván, hogy kell egy második elme, hogy kontrolláld az elsőt, és egy harmadik, hogy kontrolláld a másodikat.
E végtelen sortól eltekintve, ha az elméd egyes részei arra törekszenek, hogy uralkodjanak a többi felett, az skizofréniához vezethet. Kevésbé extrém esetekben "kontroll-mániássá" teheti az illetőt, ami bizonyára egy boldogtalan embert takar.
A régi jógik megtalálták a megoldást erre a problémára, amikor rájöttek, hogy a gondolkodás (vritti), és az életerő (prána) mozgása együtt történik. A Hatha-jóga-pradípiká szerint: "Az elme és a légzés egybekapcsolódik, mint a tej és a víz, és mindkettő egyformán tevékeny. Az elme akkor kezd el működni, ha van légzés, a prána pedig ott működik, ahol az elme van."
Tudjuk, hogy az elme és a légzés együtt mozog. Az elme közvetlen befolyásolását nehéznek tartják, de a légzés irányításán keresztül sokkal könnyebben megvalósítható. A légzés meghosszabbítása al Uddzsájí pránájáma gyakorlása által egyenletessé teszi a prána áramlását.
Nagyon fontos, hogy mindig az orron keresztül lélegezzünk. Ha a szájunkon keresztül lélegzünk, akkor sok hőt és energiát veszítünk. Ezen kívül túlzottan ki is szárít. Az indiai hagyomány azt tartja, hogy ha nyitva van a szánk, akkor a démonok be tudnak lépni rajta keresztül. Úgy látszik, a démonok nagyon féltékenyek lesznek azokra az érdemekre, amikre a jógik szert tesznek. Ennek az értékelését mindenkire rábízom.
Emlékezzünk a kapcsolatra a légzés és a mozgás között: minden mozgás a légzésből indul ki. Ahelyett, hogy a légzéssel mozgunk és követjük a légzést, a légzésnek kell kezdeményeznie a mozdulatot. Ha így gyakorlunk, akkor úgy fog mozgatni bennünket a légzés, mint az őszi szél a faleveleket."
3 megjegyzés:
Hihetetlen, nem fogod elhinni, de ugyanezt mondtam el a légzéssel kapcsolatban, amit a legutolsó bekezdésben fordítottál, a ma reggeli 7.30-as órámon. Nagyon jó ez a könyv. Lassan tényleg lefordítod az egészet.
Nem lehetne valahogy tényleg lefordítani az egészet? Én nagyon szívesen segítek, talán mások is bevállalják, kellene még egy szaklektor, aki tud angolul, ashtangául, meg magyarul és akkor lenne végre egy Ashtanga könyv magyarul.
gondolom a jogokat nem lenne nehéz megszerezni, talán egy kiadót sem, bár nem vagyok könyves berkekben nagyon otthon
Én nem sietek vele, lassan meglesz. De azt tudom, hogy könyvet fordítani, kiadni, az nagy szívás. Még DVD-t is, máskülönben már meglenne a miénk! Szóval fordítgatom, aztán ha lesz időm, megírom a saját könyvemet.
Megjegyzés küldése