Pénteken végre ismét eljutottam Dev workshopjára. A csütörtöki alkalom is jól sikerült állítólag, mér alig fértek be a Rishikesh-terembe. Csütörtökön a Napüdvözletet vették, és a résztvevők rájöttek, hogy nem tudják azt sem megfelelően. Én Pesten tartottam az óráimat, bár erősen érződött a workshop hatása, mert az Astangán csak ketten voltak, az Agnin pedig hatan.
Pénteken már jobb volt a látogatottság az óráimon, és amikor végre befejeztem, akkor rohantam át Budára, hogy le ne késsem a workshopot. Szépen összegyűltünk, a teremben kellemes meleg. Az elején Dev elmagyarázta egy pár szóban a hátrahajlítás jelentőségét. Azt mondta, hogy a hátrahajlítások nagyon spirituálisak, és erőteljes hatással vannak az idegrendszerre. Egy jógaórában mindig kell lennie hátrahajlításnak és gerinc-csavarásnak. Ugyanakkor a felső háti szakasz hátrahajlítása megnyitja a szívcsakrát is, ami elengedhetetlen a boldogsághoz.
Az órát álló bemelegítő gyakorlatokkal kezdtük, amelyek a csípőre és a derék-szakaszra irányultak, utána a vállakat is belevettük. Dev igazításai még a mienkénél is erőteljesebbek, és hirtelen nyom meg, hogy a legtöbb ember beleroppan. István kajánul megjegyezte: "Ezt kár volt megmutatni nekünk."Dev szerint egyébként az ízületnek a hirtelen feszítésnél sem szabadna recsegő hangot adnia, mert az a benne lévő feszültség jele. Nekem nem is nagyon reccsent a hátam se, pedig rá is ült, amikor tenyérrel a falnak támaszkodva kellett előrehajolni.
Azt is mondta, hogy a hátrahajlítás mértéke napi szinten változhat, attól függően, hogy milyen érzelmi állapotban vagyunk, mit eszünk és egyéb tényezőktől. Ha például dühös vagy és sokat veszekszel, akkor sokkal nehezebben fognak menni a hátrahajlítások. Szóval nyomtuk az ászanákat, legtöbbször beállított egy pózba, majd körbement, és beigazított mindenkit. Én többször felkiáltottam, nem mintha fájt volna az igazítás így utólag, hanem inkább a meglepetéstől.
Néhány pózt megmutatott és elmagyarázta, hogy mire kell figyelni. Elvileg már alkalmaznunk kellene azokat a dolgokat, amiket a korábbi napokon tanított például a lefelé néző kutyáról, de persze nem mindenki volt ott, aki meg ott volt, annak még nem rögzült be. A hídnál felhívta a figyelmet a vállak nyitására. A legtöbb ember ugye kifordítja a könyökét, mert kötött a válla, és a vállait felhúzza a füléhez. Ez nem jó, hanem a vállakat távolítani kell a fülektől, és a könyököket befelé fordítani.
Én is ösztönösen törekedtem erre a dologra, de a vállam elég kötött, és még sokat kell majd dolgozni rajta. Nem veszünk olyan sok gyakorlatot egy-egy workshopon, de sok hasznos információt tanulunk. Ugyanakkor az ember rájön, hogy az alapokat is rosszul tudta, és ez felettébb kényelmetlen érzés az egónak. Dev sok irányzatból mixel, például felhívta a figyelmet arra, hogy a nyúlpóz mennyire fontos kontrapóz a hátrahajlításnál. Ez egy olyan póz, amit tipikusan a Bikram-sorozatban gyakorolnak. Ezen kívül viszont dominánsan Iyengar-stílusban tanít, jól jöttek a téglák, övek, pokrócok stb.
Ma délután kettőkor kartámaszos pózok lesznek, remélem, sok izgalmas dolgot tanulunk.
2 megjegyzés:
Amikor elkezdtem agnira járni íjpózban többször csípődött be az ideg a derekamnál és a nyúlpóz volt az, ami pillanatok alatt kioldotta. Azóta az egyik kedvenc pózom. Kincset ér a gerincnek!
Bele kell lazulni. Tényleg hasznos a nyúl, egyre inkább kezdem látni. Dev zárt térdekkel csináltatta.
Megjegyzés küldése