Jóga és alvás

Az alvás és a pihenés ugyanolyan fontos az egészség és a harmonikus tudati működés szempontjából, mint az evés, vagy a testgyakorlás. Bár hallottam már olyan jógikról és szentekről, akik teljesen lemondtak az alvásról vagy az evésről, vagy éppen mindkettőről, de nyilván nem ez az általános eset. Nos, egy pár gondolat a megfelelő pihenés fontosságáról.

Az alvásnak kettős funkciója van: egyrészt pihenteti a durva fizikai testet, miközben a napközben az emésztőrendszer által feldolgozott tápanyagok beépülnek a szövetekbe, és lezajlik a sejtanyagcsere, vagyis a sejtek kiadják magukból az anyagcsere-termékeket. Ez azt jelenti, hogy ha későn este sokat eszünk, akkor azt egyrészt nem fogjuk tudni jól megemészteni, mert az elsődleges emésztés tüze estére már legyengül, illetve zavarni fogja az éjszakai pihenésünket, és az ilyenkor fogyasztott tápanyagok java része elraktározódik, vagyis hízni fogunk. Ugyanakkor az esti nagy evészet után a szervezet reggel kezd emészteni, amikor már a gyomor kiürült, és reggel rögtön erős éhségérzetet fogunk tapasztalni, fáradtsággal egyetemben. Ez egy ördögi kör, ezért ha valaki le akar fogyni, akkor le kell szoknia a vacsoráról.

Nyilván ez nehezebb lehet, ha például este jógázunk, és előtte ugye 3-4 óráig nem szabad enni, mert jóga után bizony erős éhségérzet jelentkezhet. Nos, ezzel meg kell küzdeni, vagy csak nagyon könnyűt vacsorázzunk. A reggeli ébredéskor a testnek kellemetlen szaga lehet, mivel a szervezet a testfelületen és a test nyílásain keresztül választja ki a salakanyagokat. A reggeli zuhanyzás előtt éppen ezért fontos a hólyag és a belek kiürítése, mielőtt pl. reggeliznénk. A reggeli jóga-gyakorlás is azért hasznos, mert elősegíti a méregtelenítési, ürítési folyamatokat, főleg, ha alaposan megizzadunk közben.

Az alvás második funkciójáról még nem beszéltünk, és ez pedig a finomfizikai test hasonló jellegű pihentetése, regenerálása, "méregtelenítése". Éber állapotban az intelligencia folyamatosan őrködik az elme felett, és több-kevesebb sikerrel ésszerű korlátok között tartja mentális és érzelmi reakcióinkat. A meditációs technikákkal éppen ezeket szeretnénk összehangolni és még jobban az akaratunk irányítása alá vonni. Az átlagember alvásigénye napi 6-8 óra. Ha huzamosabban ennél kevesebbet tud pihenni, akkor idegessé, ingerlékennyé, türelmetlenné válik, és pl. több napos alvásmegvonás esetén az intelligencia annyira kimerül, hogy az ember tulajdonképpen elveszíti a józan kapcsolatát a külvilággal, és nem tudja megkülönböztetni az éber állapotot az álomképszerű hallucinációktól, vagy a tudatalattiból feltörő fóbiáktól.

Az alvás során két fázis váltakozik: az álom és a mélyalvás, amelyben a tudatos működés és érzékelés még az álomnak megfelelő mértékben sincs jelen. Ez az igazi pihenő-időszak, míg az álom sokféle funkcióval rendelkezik, például a tudat alatt lapuló, esetleg elnyomott érzelmek, benyomások a felszínre kerülhetnek, és úgymond "következmények nélkül" élhetjük meg őket.

Az éjfél előtti órák sokkal pihentetőbb alvást biztosítanak, mint az éjfél utáni órák. Ezért például este kilenctől hajnali háromig aludni pihentetőbb lehet, mint éjféltől reggel nyolcig. A relaxáció, amit a jógaórák végén gyakorlunk, tulajdonképpen a mélyalváshoz hasonló, de annál tudatosabb állapot előidézése, amely megfelelő végrehajtás esetén szintén nagyon pihentető tud lenni. A mély, tudatos légzéssel és koncentrált figyelemmel végzett ászanák, és az azt követő relaxáció így összedolgoznak abban, hogy az óra után feltöltődve, megújulva érezhessük magunkat. Sokan azt tapasztalják, főleg a sok hátrahajlító gyakorlat után, hogy nehézséget okoz este az elalvás, mert a felgyülemlett pránikus energia nem hagy lenyugodni, "bekábulni". Ez rendszeres gyakorlás és megfelelő napirend esetén fokozatosan kiegyensúlyozódik.

Hosszabb távon, megfelelően könnyű diéta és rendszeres, nem túl stresszes életmód mellett elképzelhető, hogy a jóga gyakorlása ténylegesen csökkenti az alvásigényt, aminek persze nem abban kell megnyilvánulnia, hogy nem tudunk elaludni, és utána reggel nem tudunk felkelni, hanem például abban, hogy könnyű elalvás után 4-5 óra múlva magunktól, frissen és kipihenten ébredünk, azzal a gondolattal, hogy semmi értelme tovább heverészni az ágyban.

Az utóbbi időben volt egy-két ilyen tapasztalatom, de azért nem mondhatnám, hogy mér meggyőzően tapasztalom a jóga "alváspótló" hatását, mivel az életmódom eléggé feszített, és gyakran kényszerűségből aszom keveset, például e hét szerdán is csak három órát sikerült. A másik jel, amire azt mondanám, hogy meggyőző erővel hat, az lenne, ha érezném, hogy mindig elegendő erőm van a gyakorláshoz. Amikor fáradt vagy, akkor tompa fájdalmat érzel az izmokban, és nincs elég erőd, hogy megfelelően végrehajtsd az összes vinyászát. Olyan, mint amikor nincs feltöltve az aksid. Szóval ezt is éreztem azért az elmúlt két hétben, de érdekes módon a szombati hátrahajlító workshop közben egészen frissnek éreztem magamat. A holnapi blogban majd részletesebben beszámolok róla, képekkel együtt.

Szóval lehet, hogy még pár év gyakorlás után jobban szembetűnik majd ez a hatás (és nem a szemem alatt tátongó kék karikák formájában), főleg, ha megtanulok megfelelő módon relaxálni, és ahogy ugye öregszik az ember, eleve csökken az alvásigénye. De azért abban reménykedem, hogy több erőre fogok szert tenni, és ezáltal jobban meg tudom szilárdítani a gyakorlásomat. Addig is lehetőség szerint megpróbálom kihasítani a 6-8 óra alvást a napirendemből, legalább hetente párszor.