Ma megvolt az első budapesti tematikus workshopom. Tizennégyen csinálták végig a tizenöt indulóból. Mondjuk Adri eddig csak a pránájáma-óráimra járt, és mentségére legyen mondva, hogy egy ilyen kis 30 fokos, három és fél órás workshop azért mellbevágó lehet kezdetnek.Szúrja-namaszkára A-val és B-vel kezdtünk, majd egy speciális csípőnyitó napüdvözletből is lenyomtunk öt kört. Vagy hatvan gyakorlatot összeírtam a kis papíromra, szépen egymásra építve. Volt egy-két dinamikus gyakorlat, de a legtöbbjét tíz légzésig tartottuk ki, és nagyon sok páros gyakorlat is volt. Természetesen a Baddhakónászanák és az Upavista-kónászanák is szerepeltek minden létező variációban.
Azoknál a gyakorlatoknál, ahol én szoktam mindenkinek a lábát feltolni a csillagos égig, most egymásnak segítettek szépen, legalább nem rám voltak kibukva. De mindenki szépen koncentrált, és jó volt, hogy tíz légzésig tartottuk ki, mert így megfelelőképpen el lehetett lazulni. Az öt légzésnél az ember sokszor antagonista izomból próbál nyújtani, és így az egyes sorozat végére is sajgó csípővel érkezik meg. Ezeknél a gyakorlatoknál azonban jobban bele tudtunk lazulni, és koncentrálni a mély csípőnyitásokra.
A páros gyakorlatok nem csak azért jók, mert mindenki kap igazítást (és a partner közben tud egy kicsit szusszanni), hanem azért is, mert nagyon jól javítják a kedélyállapotot. Ja, és mindenki megtanult a másikra figyelni, és nem volt egy sérülés sem! A végefelé nyomtunk egy jó pár galambpóz-variációt, meg a két lábat-a-fej-mögé variációk sem maradtak ki.
A kettlebell edzőpáros, Adri és Ricsi is részt vettek a workshopon, szerintem nemsokára az Atma Center oszlopos tagjaivá válnak. A csípőnyitó gyakorlatok felszabadító hatását mindenki értékelte.Az alsó két csakra egy csomó frusztrációt rejt a legtöbb embernél: létbizonytalanság, önfenntartás, a jövőtől és a múlttól való félelem (múládhára), valamint a szvádhisthána-csakrához kapcsolódó partnerkapcsolat-család-gyerek-szülők témakörből eredő blokkok. A gyakorlatok szerintem sikeresen oldották ezeket a blokkokat, és mindenki nagy sóhajtások közepette szabadult meg tőlük.
Az óra vége felé már rövidítenem kellett egy kicsit, ha nem akartunk még hatkor is gyakorolni. De azért a spárgákat nem hagytam ki, és a végén vagy húsz perc levezető gyakorlatot végeztünk gyertyában, illetve háton fekve. A relaxáció mindenkinek jól esett, és happy hippel távoztunk a hip-opening workshopról. Remélem, engem is jól előkészítettek a gyakorlatok a holnapi első ás második sorozatra Andrea Lutzzal.
Egy hónap múlva találkozunk a back-bending workshopon, magyarul hátrahajlító műhelyben, remélhetőleg hasonlóképpen felszabadult gerinccel. Persze addig remélem midnenki jár serényen Astangára, hiszen a legtöbben oszlopos Atma-tagok voltak, de talán az újak is kedvet kapnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése