Tegnap este elkezdtük a Jóga-szútra sorozatot. Patandzsali életéről beszéltem, illetve áttekintettük a Jóga-szútra szerkezetét, témáját. Feltöltöttem a hanganyagot is, illetve a PowerPoint prezentációt pdf-ben azok számára, akik nem tudtak ott lenni. Persse ez nem bátorítás akar arra lenni, hogy máskor se gyertek, inkább csak háttéranyag a további tanulmányozáshoz. Nem feltétlenül akarok csak a négy falnak beszélni, ha lehet. A következő előadás augusztus 21-én lesz, utána pedig 28-án, közvetlenül a tábor előtt pránájáma- és mantra-óra.Még néhány pótlólagos információ a Jóga-szútráról, ami kimaradt az előadásból. A Jóga-szútrához több magyarázat is született:
Vjásza: Jóga-bhásja,
Vacsaszpati Misra: Tattva-visáradí (9. sz.)
Bhódzsarádzsa: Bhódzsavritti (11. sz.)
Vigjána Bhiksu: Jóga-vartika (14. sz.)
Szvámí Vivékánanda: Rádzsa-jóga (19. sz.)
A 20. században számos fordítás és magyarázat született, néhány magyar nyelvű fordítás is a rendelkezésünkre áll. Patandzsali jógáját általában Astanga-jógának nevezzük. A különböző jóga-ösvények közül a Bhagavad-gítában négyet említ Krisna: karma-jóga (a tettek jógája), gjána-jóga (a tudás jógája), bhakti-jóga (az odaadás jógája) és dhjána-jóga (a meditáció jógája). Ez utóbbi ösvény gyakorlatilag megegyezik Patandzsali Astanga-jógájával. Mások az Astangát a rádzsa-jóga (királyi jóga) kategóriájába sorolják. Ez a kategória több jógaformát is tartalmaz: laja-jóga, vagy Kudaliní-jóga, mantra-jóga, illetve hatha-jóga. Ez utóbbi főleg a jóga első fokozatainak gyakorlására koncentrál.
Az astanga-jóga 8 fokozatát két kategóriára oszthatjuk: bahiránga-szádhana (külső gyakorlatok) és antaránga-szádhana (belső gyakorlatok). Az elsőbe tartozik értelemszerűen a jáma, nijáma, ászana és a pránájáma. Egyesek a pratjáhárát is ide sorolják, bár az érzékek visszavonása legfeljebb annyiban nyilvánul meg a külső szemlélődő számára, hogy a jógi nem végez bizonyos érzékszervi tevékenységeket. A belső gyakorlatok a dháraná, dhjána és a szamádhi.
Az első öt szint a tudat funkcióinak lecsendesítésére vagy korlátozására törekszik, míg az utolsó három szint a tudat kiterjesztését célozza. A magasabb szintek csak az alsóbb szintek megfelelő elsajátítása után gyakorolhatók sikeresen. A pratjáháráig bezárólag a figyelmet eltérítő külső tényezők eltávolításával foglalkozunk, míg a dháranától kezdve arra törekszünk, hogy megszabadítsuk az elmét a zavaró gondolatoktól és pszichés funkcióktól. Az ídát (belső világot) harmóniába hozzuk a pingalával (külső világ) annak érdekében, hogy a szamádhi állapotában a szusumná elkezdjen működni.
A jóga nyolc szintje fokozatosan megtisztítja az ember öt kósáját: annamaja (fizikai), pránamaja (pránikus, éteri), manómaja (mentális), vigjánamaja (intuitív), és ánandamaja (gyönyör) testeket. A végső cél a tudat (csitta) megszabadítása ettől az öt fedőrétegtől.
Az öt jáma célja a társadalmi kapcsolataink harmonizálása, míg az öt nijáma gyakorlásával pedig
a belső érzelmeinket harmonizáljuk. Ezek a szabályok arra szolgálnak, hogy lecsökkentsék a konfliktust a külső cselekedeteink és a belső törekvéseink között. Az elme és a külső tevékenységek oda-vissza hatnak. Az egyik stimulálja a másikat. Ha a külső tevékenységeket nem kontrolláljuk, akkor az elme nyugtalan lesz. Ha pedig nem kultiváljuk az elmét, az diszharmonikus tettekhez fog vezetni. A tíz jáma és nijáma gyakorlása nem könnyű feladat, de még ha csak részlegesen sikerül is, az már nagyban hozzájárul a mentális békéhez. A szabályok tökéletes alkalmazása a szamádhi szintjén lehetséges.
Az ászanának Patandzsali szerint szilárdnak (stabilnak) és kényelmesnek kell lennie. A magasabb szintek szempontjából az ülőpozíciók szerepe a lényeges, de ezek megfelelő elsajátításához és huzamosabb időn keresztül tartó kényelmes kivitelezéséhez a többi (álló, fekvő stb.) ászana kivitelezése által készülhetünk fel. Nem csak a jáma és a nijáma, hanem az ászana is kihat a lényünk összes szintjére. Amellett, hogy megtisztítja a szöveteket és a nádíkat (energiavezetékeket), kiegyensúlyozza az idegi impulzusokat, a hideg-meleg és egyéb kettősségekből fakadó érzeteket, valamint a csakrák működését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése