2009. május 11., hétfő
Yoga Korunta
Ez a legendás írás az Astanga vinyásza rendszer állítólagos alapja. Egyik korábbi blogomban már felemlegettem az evvel kapcsolatos nézeteket, most ismét összefolglalom. Srí Krisna Pattabhi Jois állítása szerint a Yoga Korunta egy szanszkrit nyelvű írás, a szerzője Vamana Rishi. Eddig Ok, attól eltekintve, hogy még soha nem hallottam Vamana Rishiről, mént védikus bölcsről, de ez lehet, hogy csak az én hiányosságom. Pattabhi szerint az írás egy péndányát gurujával, Krisnamácsárjával együtt megtalálták a kalkuttai könyvtárban, pálmalevelekre írva, amelyeket összerágtak a hangyák. A levelek olyan állapotba kerültek, hogy már nem lehetett megmenteni őket, így senki nem tud az írás jelenleg létező, olvasható, tanulmányozható példányával szolgálni.
Krisnamácsárja életrajzában (Yoga of the Yogi, Kausthub Desikachar) említve van a Jóga-korunta, és azt írják, hogy Krisnamácsárja Tibetben tanulta meg a gurujától, Ramamohan Brahmacaritól. A hét és fél év alatt, amíg ott volt, több, jógával kapcsolatos írást is meg kellett tanulnia kívülről. A később Kalkuttában talált írás (bár erről a fent említett életrajz nem számol be) csupán megerősítette Krisnamácsárjában az írás létezésébe vetett hitét. Amikor Krisnamácsárja Mysore-ban tanított, két könyvet is publikált Yogasana és Yoga Makaranda néven. Ezekben említi a Yoga Koruntát, de ez az összes nyomtatott forrás, amit ezzel kapcsolatban fel lehet lelni. Nekem egyébként kísértetiesen összecseng a Yoga Korunta és a Yoga Makaranda címe. Srivatsa Ramaswami (The Complete Book of Vinyasa Yoga) szerint, aki szintén Krisnamácsárja tanítványa, a Pattabhi által oktatott sorozatok ez utóbbiban vannak benne (legalábbis négy). Az utolsó kettőről (Advanced C és D) legfeljebb azt feltételezhetjük, hogy Krisnamácsárja személyesen tanította meg Pattabhinak. A régi tanítványok (pl. David Williams) szerint összesen négy sorozat volt.
Tehát elég nehéz igazolni, hogy a Yoga Koruntának van-e (vagy volt-e) írott példánya, bár ez önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy nem létezett. Az előző korokban eleve tilos volt leírni a védikus írásokat, csak szóban lehetett átadni. Szóbeli hagyományban is létezhetett, de persze nem tudjuk, hogy pontosdan mi lehetett benne. Sokan azt állítják (pl. Matthew Sweeney, Vinyasa Krama), hogy Pattabhi nem láthatta a Yoga Koruntát, még akkor sem, ha létezett. Ettől persze még megkaphatta a tudást Krisnamácsárjától. Érdekes tény például, hogy BKS Iyengar, Krisnamácsárja másik nem kevésbé híres tanítványa szinte megszólalásig ugyanazokat az ászanákat mutatta be Ligth on Yoga című korszakalkotó könyvében, amiket az Astanga rendszerben gyakorlunk. Persze Iyengar kihagyta a vinyászákat, és a dristi, bandha és légzés nincs annyira összekötve és kiemelve nála, mint Pattabhinál.
A másik vitatott dolog, hogy mennyi köze van Patandzsalinak az Astanga Vinyásza rendszerhez. Más szavakkal Patandzsali idejében csinálták-e ezt a sokféle ászanát és vinyászát, amit most? Sokan azzal érvelnek, hogy az ő korából csak egy-két ülőpozícióról találunk említést. Az én álláspontom az, hogy a "nem említés" nem bizonyítja azt, hogy nem voltak ászanák, vagy nem ismerték őket. Éppenséggel azt is bizonyíthatja, hogy a gyakorlásuk annyira elterjedt és kézenfekvő volt, hogy Patandzsalinak elég volt már csak a magasabb aspektusokra koncentrálnia szútráiban. Számomra éppen egy másik írás, amit hitelesnek fogadok el, a Yoga-rahasya bizonyítja, hogy a kiterjedt ászana-rendszer nem csak 4-500 éves. Erre az írásra egyébként szintén Krisnamácsárja talált rá, vagyis korábban nem ismerték írott formáját, csk azt tudták, hogy van. Nathamuni, a mű szerzője a 9. században élt, és ez a szanszkrit nyelvű írás több tucat, az Astangában is használatos ászana nevét sorolja fel. Szóval én úgy gondolom, hogy bátran nekivághatunk az első sorozatnak, ha már megy, akkor a másodiknak, stb. Ha netalántán mind a hat megy, akkor pedig lehet még további ászanákat gyakorolni, vagy akár saját sorozatokat összeállítani. Az Úr Síva 8 400 000 ászanát hajtott végre, ezzel talán mi is elleszünk egy darabig.
Címkék:
Történelem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése